Tanulmányok Csongrád megye történetéből 16. (Szeged, 1990)
Farkas József: „Földet és jogot a népnek” (A függetlenségi baloldal útkeresése. Sima Ferenc útja a radikalizmusig)
biztost kér; példáját követi Mindszent, Algyő Szegvár Lapunk főszerkesztőjéhez (Sima) küldöttség jött Dorozsmáról és Horgosról, hogy menjen el népgyűlést tartani és bevezetni a népet az agrár mozgalomba. Föld kell a népnek apróbb parcellázással. „Mindezekhez hozzáteszi a cikk írója — Sima —, hogy addig nem teszik le a tollat és nem hagyják abba a küzdelmet, míg parcellázás útján minden munkáscsalád nem rendelkezik 1—2 hold földdel a megyében. A híradás a csongrádi ellenzék törekvésével volt kapcsolatos. Elhatározták, hogy ellenzéki pénzintézetet állítanak fel és megvásárolják részvényes szövetkezéssel gróf Dégenfeldnek a kisszállási birtokát „és ezt apróbb parcellákban szétotsztják a legszegényebb nép között”.217 218 Mindszenten a Haás Juda vezette akció során sorozatos tárgyalásra került sor az uradalommal. A javaslat az volt, hogy a község béreljen 2 ezer holdat az uradalomtól és azt ossza ki 2—5 kh-as parcellákban. Novák József, az őrgróf tiszttartója először azzal zárkózott el a javaslat elől, hogy így a föld trágya nélkül marad és azt nem engedhetik meg, majd amikor Haás Juda azt javasolta, hogy a föld felét adják zselléreknek, a másik felét pedig jószágtartó embereknek és azt 6 évenként cserélik, így minden föld trágyázva lesz, akkor Novák úr azt a kifogást tette, hogy nem adhatnak földet, mert ha valaki nem fizet, nekik a községet kellene perelni, amit ők nem akarnak. A tárgyalások szükségszerűen kátyúba kerültek. Az uradalom merev elzárkózása nagyon is érthető volt saját szempontjából, neki az olcsó munkaerő kellett és nem akart precedenst teremteni, amely további veszélyeket jelent. Az eseményt kommentáló Sima-cikk le is szögezi, hogy ,,Nem a vagyontalan és kisgazda harca ez, hanem a munkás népé, a nagy tőke és a nagy földbirtokkal szemben. Ez a harc mindinkább életkérdés a munkás nép részéről s mindinkább a jogos és természetes küzdelmek mérkőzése”.21* Az agrárproletariátus és a kisbirtokosok álltak szemben a nagytőkével és a nagybirtokkal, ez volt a lényeg, és az előbbiek már célba vették a szomszédos uradalmakat. Ebben a harcukban melléjük állt a megyei polgári ellenzék és ezzel a mozgalom kilépett illegalitásából, fórumot kapott és ezáltal annak veszélyessége a nagybirtokra nézve rendkívül megnőtt. A birtokosok érezték, hogy ez csak a kezdet és bárminő engedmény csak biztatást adhat, ezért nem csupán elzárkóztak a józan javaslatok elől, hanem igyekeztek a leghatékonyabb nyomást gyakorolni a megyei vezetésre, hogy Simát minden eszközzel némítsa el. A községi gyűlések egész sora, a hírlapi tudósítások és az azokban adott további javaslatok egész listája valóban lázba hozták a megye lakosságát és a kibontakozó földszerzési mozgalom komoly erővé vált Csongrád megyében. Mindezek mellett Sima Ferenc nem túlozta el ennek a mozgalomnak a jelentőségét és nem fűzött hozzá túlzott illúziókat. A szegedi mezőgazdasági kiállítás alkalmából összeülő gazdakongresszus állásfoglalását bírálva fejtette ki ismételten javaslatát a földkérdés megoldására. A kongresszus elnöke azt javasolta, hogy a föld hitbizományi jelleggel maradjon a nagybirtokosok kezén, a földet az egész országban hitbizományi jelleggel kell felruházni. Hogy a nép is élhessen hosszú bérlettel, kell róla gondoskodni. „Ez nem egyéb, mint a régi jobbágyrendszernek felújítása a régi élet gondjainak sokszorosan megnehezített feltételeivel” — írja Sima. „A nép földet és jogot követel joggal; mert csakis a tulajdon az, mely az egyéni és közszabadságot a polgári társadalomban és az államélet minden pontján biztosítja... A népnek föld kell s ahol ezt meg tudja váltani — korlátlan tulajdonjoggal. S ha ehhez a földhöz másképpen nem juthat, akkor a kormánynak állami kisajátítás útján kell elősegíteni a nép vagyoni terjeszkedhetését. 336 217 Uo. augusztus 9. Agrár mozgalom Csongrádon. 218 Uo. augusztus 6. Agrár kérdés Mindszenten.