Tanulmányok Csongrád megye történetéből 16. (Szeged, 1990)
Farkas József: „Földet és jogot a népnek” (A függetlenségi baloldal útkeresése. Sima Ferenc útja a radikalizmusig)
szervezkedés végleges felszámolására szánta el magát, a korábban alkalmazott alföldi kivételes állapot szigorítása mellett egymást érték a további lépések. Az MSZDP tevékenységének korlátozására még 1897. június 17-i körrendeletével betiltotta a belügyminiszter az adománygyűjtéseket. Január 5-én átirattal fordult a Rudnay főkapitányhoz, hogy az engedélynélküli gyűjtések ellen szigorúan lépjenek fel, különösen az MSZDP, a Független Szocialista Párt és a szakegyletekre hívta fel a figyelmét.86 Ezután egymást érték a házkutatások a Szociáldemokrata Párt vezetőségi tagjainál, a szakegyeleteknél és Várkonyinál, valamint különböző lapok szerkesztőségeinél. A fellelhető pénzeket lefoglalták, bármely forrásból származtak is azok, így magán pénzeket is, mint a pártvezetőségi tagok és Várkonyi István esetében is történt. Rendőrök vették körül a Népszava szerkesztőségét, minden szekrényt feltörtek, mindent átkutattak, mindenkit megmotoztak, akit ott találtak.87 Február hónapban öt ízben tartottak házkutatást Várkonyinál, feleségét és leányát is megmotozták, bérházainak jövedelmét is lefoglalták, szintén minden iratot elvittek. Az adomány- gyűjtés megakadályozása ürügyén tulajdonkeppen a fellelhető iratok lefoglalása volt a fontosabb. Ezt tették az Építőmunkás szerkesztőségében is. Ezután következtek a szakegyletek. A nyomdászoktól az egylet 2000 Ft-os vagyonát lefoglalták.88 Rendszeresítették a rendőri megfigyeléseket. Letartóztatták a Földmívelő szerkesztőségébe tartó vidékieket, stb. Megakadályozták a Földmívelő vidéki terjesztését, majd még február hónapban a lapot be is tiltották. A sajtószabadság elleni támadás során rendszeresítették az éjszakai sajtócenzúrát. A szociáldemokrata lapok foghíjasán jelentek meg a betiltott cikkek helye üresen maradt. Előfordult, hogy ugyanazt a számot háromszor is betiltották egymás után. A betiltott cikkek nyomán az „éjszakai ügyész” sorozatban tette meg a feljelentéseit, a hírhedt 16. § értelmében a per már nem az esküdtszékekhez, hanem a bíróságokhoz került és ennek nyomán egymást érték a súlyos ítéletek. A sajtószabadság és gyülekezési szabadság korlátozása mellett a legbrutálisab- ban sértették meg a személyi szabadságot, ezt mutatják a motozások, továbbá a to- loncolás bevezetése. Februárban megkezdődött a fővárosban is a nem budapesti illetőségűek kitoloncolása. Tömegesen fogdosták össze a munkanélkülieket és toloncol- ták illetőségi helyükre. Kiterjedt a toloncolás a szociáldemokrata pártvezetőség tagjaira és szakmozgalom ismertebb vezetőire is. A személyi szabadság megsértését betetőzték azzal, hogy Garlathy kapitány megkezdte a munkásmozgalomban szerepet játszó személyek erőszakos lefényképezését a szociáldemokrata mozgalom agitátoraitól az ideális anarchista Schmitt Jenőig. Fényképeiket a zsebmetszők és betörők, más körözött bűnözők képeivel együtt, személyleírással ellátva szétküldték a csendőri és rendőri szerveknek, valamint a törvényhatóságoknak. A tömegessé váló fotografá- lás végül már a terézvárosi Demokrata Kör tagjaira is kiterjedt. Pollacsek Sándor ügyvédet és Wallesz Jenő hírlapírót is beidézte a rendőrség fényképezés céljából.89 Szigorító utasítások egész sorát kapták a vidéki törvényhatóságok is, megkezdődött a „veszélyes elemek” rendőri és csendőri felügyelet alá helyezése. A csendőrkerületi parancsnokságok külön oktatásban részesültek a szocialista agitátorok ártalmatlanná tételét illetően. Ellenőrizték a postát, felbontották a leveleket és a postai küldeményeket, tömegesen alkalmazták a besúgókat. A csendőrséghez intézett parancs aláhúzta hogy ,,mindenek előtt a fegyver becsületét kell szem előtt tartani”. 86 FL Főkap. ein. res. 82/1898. 87 Függetlenség 1898. február 15. A lap folyamatosan ismerteti a zaklatásokat és az MSZDP ellen indított akciók egész sorát. 88 Typographia 1898. február 25. 89 Esti Hírlap 1898. február 25. 296
