Tanulmányok Csongrád megye történetéből 16. (Szeged, 1990)

Farkas József: „Földet és jogot a népnek” (A függetlenségi baloldal útkeresése. Sima Ferenc útja a radikalizmusig)

Intézkedett a gyermekek és az asszonyok figyelmeztetéséről lövetés előtt és mások figyelmeztetését már elő sem írja. Szintén kiemeli, hogy ,,a fegyvert főképpen a vezetők, izgatok, ellen kell irányítani. Új feladat előtt állunk — tartalmazza a parancs — a jelen mozgalmas időben, szedjük össze minden erőnket és képességünket, hogy a feladatnak is becsülettel megfelelni tudjunk s újból kiérdemeljük azon bizalmat, mely már általános, s fejleményeiben csak intézményünk előnyére válhat.”90 így lelkesítették a csendőrséget a fegyver használatára. Bodrogközt és a Felsőtiszavidék jelentős részét katonaság szállta meg, mivel már a csendőrség is kevésnek bizonyult, valóságos ostromállapot lépett érvénybe. Az ún. agrárszocialista mozgalmak tömegméretűvé válása, mely mindezeket az intézkedéseket kiváltotta, országos rémületet keltett az uralkodó osztályok táborában. A burzsoá és földbirtokos sajtó pedig mértéktelenül felnagyította a veszélyt és valóságos pánikot igyekezett kelteni. A pánik nem is maradt el, és a csupán sajtóból informálódókat sikerült is nagymértékben a szocialista mozgalom ellen hangolni.

A parlamentben szükségszerűen napirendre került a kérdés. Rohonczy Gedeon képviselő látványosan jelentette be, hogy kilép a Szabadelvű Pártból a Bánffy-kor- mányzat erélytelensége miatt. Úgy vélte, hogy Bánffy az intézkedéseit későn tette meg. Az ellenzék rendkívüli törvényeket, szükségállapot bevezetését követelte a szocialista mozgalommal szemben. Amikor Rohonczy azt fejtegette, hogy a szocialisták általános zendülésre készülnek, Pichler Győző (Kossuth-Párt) közbeszólt, hogy május 10-én. Rohonczy a lázadás jelszavait is ismertette: „Agyonütni a grófokat! Felgyújtani az összes kastélyokat és telekkönyveket!” stb. Az ellenzék végig helyeselte a beszédet és „úgy van”-ozott. Sima Ferenc interpellációt nyújtott be a Várko- nyinál tartott házkutatás kapcsán a belügyminiszterhez. Felrótta a rendőrségi és hatósági eljárások törvényellenességét, mivel azok bírói végzés nélkül történtek, hasonlóan a Népszava szerkesztőségében a pártvezetőség tagjainál tartott házkutatásokhoz. Hasonlóan törvénytelennek nevezte a szabolcsi ostromállapot kihirdetését is a parlament megkérdezése nélkül.91 Sima interpellációjának lényege már nem elsősorban a szocialisták védelme volt, hanem a törvényellenes intézkedések kifogásolása. Az események már a Függetlenségi Pártban is ellenérzést szültek, Boda Vilmos és Pichler Győző is interpellációt jelentett be az MSZDP vezetőségénél tartott házkutatások, illetve a rendőrség törvénytelen eljárása miatt. Ez nem mondott ellent magatartásuk lényegének, mivel ha ez az ő, vagyis a törvényhozás megkérdezésével történt volna nem lenne kifogásuk. Az a sajátos helyzet állt elő, hogy a Bánffy-kormány ebben a helyzetben is a liberalizmus köntösében tetszeleghetett. A felszólaló Erdélyi Sándor igazságügyi miniszter visszautasította a kivételes törvények szükségességét, azzal az indoklással, hogy nehéz különbséget találni a különböző áramlatok között, másrészt az ország külföld jóindulatára szorul és mit szólnának ott ehhez. Felhozta, hogy a helyzet most jobb, mint korábban, mert megnyerik a szocialistákkal szemben a sajtópöröket.92 Rátkay László a függetlenségi oldalról felszólalva részletesen fejtegette a szocialista áramlatokat és hozzátette, hogy Szabolcsban és Zemplénben a „szocializmus, mint Dózsa György lelke jár és éget”, mert megtalálta „azt a parasztot, amit Önök t. többség 30 éven át nem vettek észre. Most pedig mivel az okot a Földmívelő agitációjában látják, korlátozzák a sajtószabadságot.93 Rátkayéhoz hasonló „józanabb” hang nem is hangzott el a Függetlenségi Párt soraiból.

90 MMTVD II. k. 476. 1.

91 Képviselőházi Napló 1896. XIII. k. 49—51. 1. február 16.

92 Uo. 198. I. február 25.

93 Uo. 194. 1.

297