Tanulmányok Csongrád megye történetéből 16. (Szeged, 1990)

Farkas József: „Földet és jogot a népnek” (A függetlenségi baloldal útkeresése. Sima Ferenc útja a radikalizmusig)

De ez csak úgy lehet, — fejezi be cikkét Kornai — ha a nép saját embereit állítja élére. A nép fiai tudhatnak csak radikális politikát csinálni. A nép tehát ne várjon felülről semmit, hanem mentse meg magát önmaga.”66

Kornai István költő és újságíró volt a Bolond Istók, a Népvezér c. lapok munkatársa, polgári foglalkozását illetően városi kishivatalnok. Apja egyszerű szűcsmester volt Székesfehérváron. Katonai pályára készült, de Bécsben egyik verse miatt kibuktatták. Gyakran voltak sajtópörei versei és cikkei miatt. 1897-ben „Jövő” c. alatt megjelent verses kötete többnyire Habsburg-ellenes verseket tartalmaz, melyekre, mint akkori költészetére Petőfi-utánzás jellemző és Petőfi tetteinek az utánzása az, ami vonzza.

„Folytatni fogjuk a szabadságharcot,

Bosszú-sóvárogva vár reá a hon:

Ember feledhet, de soha nép, nemzet Élek-halok érted forradalom!”67

— írja a Forradalom c. versében. A versszakok refrénje is egyben az idézett utolsó sor, A Vér c. versében arról ír, hogy a vértől irtózik, de kész harcra kelni a zsarnok ellen és vért is ontani:

„Mert a sok zsarnok így pusztul csak el,

Ha ellenök a nép fegyverre kel És folynia kell akkor majd a vérnek S a vér özöne megváltja a népet.”68

1898-ban, Erzsébet királyné halálakor használt sértő kifejezései miatt házkutatást tartottak a lakásán és 22 db iratot foglaltak le, köztük felségsértő verstöredékeket:

„...zsébet királyné nincs már a világon, él Ferencz József, nincs még tizenhárom.”

„Dűljön össze a Burg,

Vesszen minden Habsburg!”69

Kornai István híveivel együtt több ízben megkísérelte 1896-ban a Martinovics- ünnepély megtartását is. Több ízben fordult engedélyért a fővárosi rendőrséghez egy felvonulás és Vérmezőn tartandó ünnepség engedélyezéséért, de mindannyiszor elutasították kérelmét, arra hivatkozva, hogy Martinovicsot és társait a magyar törvények szerint ítélték el és így ünneplésük tilos.70

Kornai István verseinek irodalmi értékeit tekintve középszerű költőnek sem számított. Versezete Bartók Lajos dagályos, hazafias költészetével szemben szimplább és egyszerűbb, különösen később az I. világháború idején — kezdettől tiltakozik a háború ellen — válik tömör, szókimondóvá a költészete, pl.:

66 Népvezér 1898. január 23. „Radikális politikát!”

67 Kornai István: A jövő, Pfeifer Ferdinánd kiadása. Bp. 1897. 94—95. 1.

68 Uo. 104.1.

69 Népvezér 1899. március 19.

70 FL Bp. főkap. ein. res. 464/1896.

291