Tanulmányok Csongrád megye történetéből 16. (Szeged, 1990)

Farkas József: „Földet és jogot a népnek” (A függetlenségi baloldal útkeresése. Sima Ferenc útja a radikalizmusig)

tett javaslaton megszövegezésében, az ellenzéknek tetszőbb stiláris javításokat hajtottak végre. A gyors fegyverletételt a Függetlenségi Párt azzal indokolta kifelé, hogy kár lett volna az erőt elfecsérelni most, majd május elseje után veszik fel igazán a harcot. A Függetlenségi Párt más ellenzéki pártok támogatását nélkülözve gyorsan leszerelt, várakozó álláspontra helyezkedett. Ehhez hozzájárult az a körülmény is, hogy a terítéken lévő rabszolgatörvény elodázását semmiképpen nem akarták. Az egyre erősödő alföldi mozgalmak, különösen a Felső-Tiszavidék mozgalmai rettegéssel töltötték el az „osztálypariament” tagjait és szükség volt Bánffy erőszakos politikájára. Az osztrák parlamentben folyó obstrukció még 1897 nyarán lelkesítette az ellenzéket, de 1898 elejére már félelmet is keltett. Az ellenzék jobban tartott attól, hogy a hasonló helyzet Magyarországon is kiélezi a nemzetiségi mozgalmakat és csak kedvez a szocialista szervezkedésnek is. Végül nem utolsó sorban tartottak mandátumaik elvesztésétől is. Szinte jobban tartottak attól, hogy a parlament feloszlatásával elveszítik mandátumukat, mint amennyire az önálló vámterületet akarták.

A rabszolgatörvény szégyenteljes helyeslése, a tárgyalása során tanúsított közömbösség és közöny után kevés eséllyel számíthattak a tömegek, de különösen a szociáldemokraták rokonszenvére. A Függetlenségi Párt és az MSZDP közötti ösz- szeütközés hamar be is következett. December 26-ára a Függetlenségi Párt vezérkara népgyűlést hívott össze a Nemzeti Tornacsarnokba nagyméretű demonstrációra számítva. Törekvésüket azonban a szociáldemokraták teljes mértékben meghiúsították. Az akcióhoz való csatlakozásra a Szociáldemokrata Pártot is felhívták, az nem zárkózott el a részvételtől ami az önálló vámterületért folytatott küzdelmet illeti, de nem óhajtottak közösködni többé a Függetlenségi Párttal. A párt állásfoglalását előre kidolgozták és határozati javaslat formájában meg is fogalmazták, azzal a céllal, hogy az elnökségbe helyet foglaló pártvezérek valamelyike azt elfogadásra fogja javasolni. Ha nem választanának be az elnökségbe szociáldemokratát, akkor pedig már a gyűlés elején fogják kiosztani. A függetlenségi szervezők értesültek a szociáldemokraták terveiről a megjelenést meghívóhoz kötötték, erre a szociáldemokraták azzal válaszoltak, hogy előre megjelentek a gyűlés helyszínén és az ajtók kinyitásakor elfoglalták a termet. Mikor a rendezők látták, hogy kisebbségben maradnak a gyűlést meg sem nyitották, hanem távoztak. A rendőrségi becslés szerint 1000—1800 szociáldemokrata és 250 függetlenségi polgár jelent meg a gyűlésen. A Szociáldemokrata Párt határozati javaslata leszögezte, hogy az MSZDP híve Magyarország gazdasági önállóságának és követeli az önálló vámterület felállítását. Ezt azzal indokolták, hogy ezáltal fejlett ipari állammá válhat az ország és így a munkásság is erősödik. Szerepelt a függetlenségiek közjogi indoka is, hogy a megegyezés időben nem jött létre. Hozzátették, hogy a gazdasági önállóság szükségszerű kiegészítése kell hogy legyen a széles körű munkásvédelem és az általános választójog törvénybe iktatása. A függetlenségiek riadalma nem annyira a határozati javaslat ezen első fele, hanem az alóbbi második fele miatt volt. „Minthogy azonban az önálló vámterület iránt megindított mozgalom olyan kezekben van, amelyek iránt Magyarország népe bizalommal nem viseltetik: a főváros munkásnépe kijelenti, hogy eme mozgalommal közösséget nem vállal, ama pártot, mely az országgyűlésen Kossuth Ferenc vezérlete mellett működik az ország színe előtt megvádolja, hogy kétszínű szerepet játszik, pak- tál a kormánnyal, zsoldjában áll a reakciónak, amit legutóbb is bebizonyított azzal, hogy a mezőgazdasági munkások és munkaadók közötti jogviszony szabályozásáról gyalázatos törvényjavaslat ellen síkra nem szállt, hanem gáncsolta ama népképviselőket, akik ellene támadtak.

Mindezek után a népgyűlés tiltakozik eme párt szemfényvesztő szereplése ellen és óva inti az ország proletárságát és munkásnépét, hogy ne üljön fel nagyhangú

287