Tanulmányok Csongrád megye történetéből 16. (Szeged, 1990)

Farkas József: „Földet és jogot a népnek” (A függetlenségi baloldal útkeresése. Sima Ferenc útja a radikalizmusig)

terméshozamok ellenére fizették az ármentesítési adót az érintett parasztbirtokosok. 1894-ben, majd 1897-ben a Viharsarok legjobb földjein mindössze 3—4 q búza termett holdanként, ami jószerével a kisebb gazdaságok adóterheit sem fedezte. A törvény- hatóságok gyakran kényszerültek adóhaladékot adni, vagy árvereztetni. Ugyanakkor a birtokos parasztság nehezedő helyzetéből az uzsorások és a spekuláció igyekezett hasznot húzni. Jellemzően az 1894-es ínséges termésű évet követően 1895-ben verte le legalacsonyabbra a gabonaárakat a spekuláció a dualizmus történetében. A budapesti gabontőzsdén rekord mennyiségű gabona került piacra. Papp Dávid számításai szerint az 1870—73-as évek átlagát 100-nak véve az árindex 1895-ben 51,8 volt, az addigi legmélyebb.28 A fokozatosan eső gabonaárak hatására különösen a kisebb gazdaságok megpróbálkoztak a sertéshizlalással. Ez a próbálkozás is teljes kudarchoz vezetett, mivel az 1890-es évek elején a sertésállomány jelentős részét elvitte a sertésvész. Ugyancsak az 1890-es években tűnt el a feketeföldi szőlőkultúrák szinte egésze a filoxera pusztítása révén. A hegyvidéki telepek mellett az alföldi telepítések nem homokon fekvő telepei pusztultak el. Elsősorban teljesen a szőlőből élő gazdaságok mentek tönkre. Baranyai tudósítás szerint: „A kisbirtokosok száma igen csekély, mert amíg 10—15 évvel ezelőtt a falusi gazda száguldó paripával, ostorát pattogtatva, fölemelt fővel hajtatott a városba, hogy terményét pénzzé tegye, addig ma miután Baranya megye és Pécs városa a szőlő, illetve a bortermelés által tartotta fel magát, ez volt az egyedüli jövedelemhozó ága, ennek elpusztulásával tönkrementek a földmívelők ezrei is.”29

Az értékesítési nehézségekkel párhuzamosan egyre intenzívebben fejlődött a malomipar, a gabona helyett az őrlemények értékesítése került előtérbe. Mindebből a gabontermelő birtokos parasztságnak vajmi kevés haszna volt, mivel a malmok a Balkánról, Romániából és Galícián át Oroszországból behozott olcsóbb gabonát őröltek, a spekuláció mint az említett 1895. év is mutatja, leverte a hazai árakat. Az őrleményekből származó hasznot a nagytőke fölözte le. A kisgazdaságok pedig a bank, az uzsora és a spekuláció igazi áldozatai voltak. Kevesebb kamatot adott a bank a kis összeg után, többet számolt fel a kiskölcsönöknél. Számukra voltak legsúlyosabbak az adóterhek. A kisbirtokos, hogy minimális pénzhez jusson várható termését előre lekötötte a kereskedőknél. Amellett, hogy a felvásárlási árak messze alatta maradtak a tőzsdei áraknak, az előre lekötés ennél is alacsonyabb árakon történt. Az Alföldön szokásos 6 Ft-os felvásárlási ár helyett 5—5,50 Ft-os áron kötötték le a kereskedők a következő évi termést, sőt a Krassó-Szörény és Torontál megyei telepes községekben 4 Ft-jával. Az ínséges években a gazdák nem tudták szállítani a lekötött mennyiséget. Ilyenkor a kereskedők egész falvak, járások népét perelték, az 5 Ft helyett 11 Ft-ot követelve vissza a gazdáktól, vagyis a gabona piaci árát. Követeléseiket a bíróságok többsége megítélte, mivel a gazdák fizetni nem tudtak, a fennmaradó tartozásuk fejében lekötötték a következő évi termésüket is — ingyen.30 Ecseri adatait, aki a fentiekről ír, megerősítik a vármegyei levéltári források is. 1897-ben ugyanis, amikor az esetek már országos méreteket öltöttek, a miniszterelnök is kénytelen volt utánanézni a problémának. Vadnay, Csongrád megye főispánja a következőket jelenti: A gabonatermés előre elárusítása Csongrád megyében is szokásos, különösen az 1/4 telkes gazdák esetében. A kereskedők ezzel visszaéltek és ez a következő évi

28 Dr. Papp Dávid adatai. Nemzetközi Gazdakongresszus Budapesten 1896. Kiadja a föld- mívelésügyi magyar királyi miniszter, Bp. 1897. 547.1.

29 Munkás (Pécs) 1898. december 25.

30 Ecseri Lajos: Az alföldi munkáskérdés és a mezőgazdasági válság. Bp. 1898. 139—141. I.

220