Tanulmányok Csongrád megye történetéből 16. (Szeged, 1990)
Dóka Klára: Herrich Károly élete és működése (1818–1888)
azok jelentős része — látható eredményekkel — befejeződött. A sikeres „honfoglaló” 29 éven keresztül ugyanaz a Herrich Károly, akit a szegedi árvízért hibáztattak, akinek személyéről, szakmai hozzáértéséről negatívan nyilatkozik az eredményeket elismerő szakirodalom.9 Hol tehát az igazság? Tehetségtelen „Bach huszár” volt Herrich, vagy az ország fejlődésének, a haladásnak előmozdítója? E tanulmány keretei között természetesen nincs lehetőség a vita eldöntésére, de talán közelebb jutunk az igazsághoz, ha az életpályát áttekintjük. Pályakezdés Mint a bevezetőben említettük, Herrich Károly 1818. dec. 4-én Makón született. Bár családjáról — megfelelő források híján10 — viszonylag keveset tudunk, valószínűnek látszik, hogy itt töltötte gyermekéveit, és Makóhoz később is szoros, elsősorban szakmai kapcsolatok fűzték. A Maros-menti városban Herrich már gyermekkorában megismerkedett a vízivilággal és az árvízveszéllyel, amely állandóan fenyegette a folyóparthoz közel épült városrészeket. Bár töltések már épültek, 1821- ben ezeket a folyó átszakította, elöntötte a belterületet, és 746 házat rombadöntött.11 Gondokat okozott az 1830. évi árvíz is. Makó a veszély ellenére uradalmi központ és népes mezőváros volt. 1717-ben került a Csanádi püspök birtokába, lakóinak száma 1828-ban 17 148, 1837-ben 20 644 főt tett ki.12 Herrich Károly elemi iskolái elvégzése után bölcsészetet hallgatott a pozsonyi evangélikus líceumban, majd a királyi akadémián. Innen a pesti mérnökképzőbe (Institutum Geometriáim) került, ahol ebben az időszakban a képzés — a gyakorlati idővel együtt — három éves volt. A felvételt két év bölcsészetnek kellett megelőzni valamelyik egyetemen vagy királyi akadémián, mivel az Institutum Geometriáimban csak műszaki ismereteket oktattak.13 Herrich gyakorlati idejét 1839. aug.— 1841. aug. között Cegléden és Püspökladányban töltötte, 1841-ben kapta meg oklevelét, 1841-ben segédmérnök, 1844-ben rendszeresített mérnök lett. Tanulmányai során elsajátította a német, latin, francia, angol nyelvet, járt Itáliában, Franciaországban, a német fejedelemségekben.14 Az iskolában szerzett elméleti tudás mellett sokat köszönhetett műszaki tanító- mesterének, Giba Antalnak, akivel már makói éveiben volt alkalma megismerkedni. Giba 1819-ben a Csanádi püspökség makói uradalmának földmérője volt, de egy ideig betöltötte a Csanád vármegyei mérnöki tisztet is. Első térképeit Makó városról 9 Botár Imre—Károlyi Zsigmond: A Tisza szabáyozása. (1846—1897) Vízügyi Történeti Füzetek 3.1. köt. 40. 10 Evangélikus családból származott, de az egyházi anyakönyvek csak 1854-től vannak meg. Az 1828-as összeírásban egyetlen „Herrich” nevű sem szerepel, és nem fordulnak elő a makói dika- jegyzékekben sem. 11 Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, melyben minden város, falu és puszta betűrendben... leíratik. Pest, 1851. III. köt. 62. 12 Nagy, Ludovicus: Notitiae politico-geographico-statisticae incl. Regni Hungáriáé. Buda, 1828.1. köt. 138. Reizner János: Makó város története. Szeged, 1892. 13 Szögi László: Mérnökképző Intézet a Bölcsészeti Karon 1782—1850. Fejezetek áz Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből. 5. Budapest, 1980 14 Sárközy, i. m. 40. 161
