Tanulmányok Csongrád megye történetéből 16. (Szeged, 1990)
Dóka Klára: Herrich Károly élete és működése (1818–1888)
és környékéről készítette: ezek kataszteri és várostérképek, pontos adatokkal, területszámításokkal, írásos kiegészítésekkel.15 1838-ban Giba Antalt — városrendezési feladatok ellátására — Ceglédre hívták Csanád megyéből. Cegléd ebben az időben a vallásalap kezelésébe tartozott. Ezt az alapítványt 1733-ban III. Károly hozta létre, az egyházi intézmények támogatása céljából. 1782-ben II. József úgy rendelkezett, hogyaz elkobzott szerzetesi birtokokat is a vallásalap vegye át és annak jövedelmét iskolai célokra fordítsák. Az alapítványi birtokok vezetésére kerületi igazgatóságokat hoztak létre, a helyi feladatokat pedig — a földesúri birtokokhoz hasonlóan — a tiszttartó látta el. Cegléd a pesti kerülethez tartozott, és ide sorolták Püspökladányt is, amely a csákovai kamarai birtokért került az alapítványi uradalomhoz. A birtokok az iskolaügyekben illetékes helytartótanács felügyelete alá tartoztak.16 Cegléd városában 1834-ben többször pusztított tűzvész. Áprilisban a vizsgálatok szerint az itt elszállásolt katonaság felgyújtotta a kaszárnyát, majd a rövid időn belül bekövetkezett tűzeseteket is az ő számlájukra írták. A végzetes tűzvész máj. 29-én a kapitányi kvártélyház mellett tört ki: a város 1/5-e leégett, 124 gazda vált hajléktalanná. A vezetőség úgy döntött, hogy az elpusztultak mellett még 199 házat lebontanak, és az „Újváros” megépítésével általános rendezést hajtanak végre.17 Ehhez készítette el Giba Antal — összesen öt térképen — a rendezési tervet, melynek összeállításában 1839-től már Herrich Károly is segített.18 1838- ban először a belterületet mérte fel, majd a következő évben a környező legelőkön kijelölte az „Újváros” helyét. Cegléd ún. akolkertes település volt, ami annyit jelent, hogy a lakóházak viszonylag kis telken, a város központjában épültek, míg a kertek, ólak, akiok a lakóterület mellett helyezkedtek el. Az Újvárosba való közlekedés veszélyeztette az akiok biztonságát, ezért azok számára új területeket kellett kijelölni.19 1839- től Giba Antal és Herrich Károly már Püspökladányban is dolgozott, ahol Giba Antalt uradalmi mérnöknek, Herrich Károlyt pedig — mint említettük — segédmérnöknek nevezték ki. Megbízatásuk az uradalmi gyakorlatnak megfelelően meghatározott időre szólt. A település határát és a hozzá tartozó pusztákat nagyrészt az uradalom földjei foglalták el, amit zömében rétként és legelőként hasznosítottak. A jórészt állattartással foglalkozó lakosság száma 1828-ban 4463 fő, 1836-ban 3415 fő volt.20 A legelők elkülönítése érdekében már 1808-ban megindult az úrbéri per, mely csak a jobbágyfelszabadítás után, az 1860-as években zárult le. Giba Antal Püspökladányról összesen hat, Herrich Károly három térképet készített, Giba összeállította a község földkönyvét is.21 A térképek egy része az úrbéri perrel volt kapcsolatos. 1839-ben Giba Antal készített rajzot az úrbéres szántókról, kaszálókról, 1844-ben — a vita akkori állásának megfelelően — a legelőkről. 1844-ben Herrich Károly a község teljes úrbéri térképét állította össze.22 Utóbbi olyan jól sikerült, hogy 1845-ben, amikor a Tisza felmérése befejeződött és Lányi Sámuel felvetette, hogy a mellékfolyók és a környező 16 Tóth Ferenc: Giba Antal felmérése Makó szállásföldjeiről 1819—1820-ban. Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből XIII. Szeged, 1988. 47—114. 16 Felhő Ibolya—Vörös Antal: A helytartótanácsi levéltár. Budapest, 1961. 332. 17 Cegléd története. Szerk.: Ikvai Nándor. Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982. 177. 18 OL S 12. (Térképtár, helytartótanácsi térképek), Div. I. No. 57/a-e. 18 OL S 12. Div. I. No. 57/e. 20 Nagy, Ludovicus i. m. 334. Fényes, i. m. ül. köt. 16. 21 OL S 12. Div. I. No. 4—43. 22 OL S 13. (Vallásalap térképei) No. 29. 162
