Tanulmányok Csongrád megye történetéből 16. (Szeged, 1990)

Kruzslicz István: Kataszteri felmérések és térképek Szegeden 1848 előtt

mentesítő és vízszabályozási munkálatokban. 1786. június 20-án Kölesden kelt az a beadványa a városi tanácshoz, melyben Szegeden a mérnöki állást megpályázta.9 Szegeden ugyanis akkor üresedett meg a városi földmérői állás, amikor Vedres megszerezte mérnöki oklevelét. Sax János hites földmérő, idős korára való tekintettel nyugdíjba vonult. A város a fiatal Vedrest terjesztette fel a helytartótanácshoz, mely jóváhagyta a jelölést.10 Apponyi gróf uradalmának szolgálatában állt, amikor megkapta a város megbízását.11

Vedres István 1786. augusztus 1-ével kezdte hivatali pályafutását Szegeden. A kataszteri felmérési munkálatokban már mint kinevezett városi földmérő mérnök vett részt. Erről ő maga egyik levelében így ír: „A midőn a Josefina földmérés volt, a T[ekin]tetes nemes Tanáts sürgető hívására Gróf Apponyi Ő Excellentiájánál volt jó hellyheztetésemet elhagytam és 1786-ik esztendőben Szeged városába, mint szülőföldemre már akkor tsekély 300 for-bul álló fizetésre haza jöttem. Az egész Josefina földmérést másokkal együtt tettem mindvégig...”12 A felmérési munkálatokban Vedres mellett Győry József, Kováts Gábor, Fekete János és Páva N. nevű földmérők vettek részt. Az ő nevük szerepel az 1816. évi iratáadási jegyzékben, mint akik a II. József-féle felméréseket végezték.13 Egy másik, néhány évvel később, 1822-ben készült térképleltárban is szerepelnek, mint Vedres munkatársai.14

A térképezési munkálatok mellett birtok- és jövedelemkimutatások és egyéb felmérési iratok is keletkeztek, melyek Szegeden nem közvetlen a császár halála után, hanem jóval később semmisülhettek meg. Létezésüket 1861-ig tudjuk nyomonkövetni. Az 1816-ban készült átadási jegyzék15 szerint a 35 db II. József korabeli „plánum” mellett akkor még minden eredeti irat megvolt. Még 1861-ben is léteztek16 a „Jósef Császár idejebeli 5 db rongyos és hiányos keménybőrbe kötött Telekkönyvek” és a „Jósef Császár idejében tett felmérésekről több rendbeli bekötetlen töredéki jegyzetek — mellyek a földkönyv készítéséhez alkalmaztattak.” Az iratok és az itt telekkönyveknek, illetve földkönyveknek nevezett bevallási (fassios) könyvek hollétéről nem tudunk. Az ekkor készült felmérési rajzokat Vedres István felhasználta az 1800-ban kezdődő telekkönyvi kiigazítási munkálatokhoz, mely munkálatok új felmérésekkel is jártak. Vedres az 1800. május 26-án hozott tanácsi határozat értelmében kezdte meg a régi földkönyvek rendbehozatalát. A tanács elrendelte, hogy minden birtokos ún. palétán jelentse be birtokának mennyiségét, helyzetét, szomszédait, és azt, hogy a birtokot milyen módon szerezte. Földmérésre csak akkor került sor, ha a feladás bizonytalan volt; ilyenkor a földmérő a birtokos jelenlétében a helyszínen mérte fel a kérdéses területet.17 A határ teljes újrafelmérésére azért nem volt szükség, mivel akkor még rendelkezésre állottak a II. József-féle kataszteri felmérés térképei, melyeket Vedres és munkatársai felhasználtak a telekkönyvek megújításához. Az ekkor készült telekkönyvek az 1861. évi átadási jegyzéken még szerepelnek: „A régi, 1845 előtti időkrőli Telekkönyv 56 kemény táblájú könyvekbe beköttetve magokban foglalják 3662 házi számokhoz írt ingatlanokat.” Ezek a telekkönyvek

9 Nagy Zoltán: Vedres István művészi munkássága (1765—1830) BME Központi könyvt. MTT kiadv. 6. sz. 13.

10 Farkas László: Vedres élete és gazdasági jelentősége (1765—1830) Bp. 1930. 6.

11 Nagy Zoltán i. m.: 11.

19 CsmL Szeged, Tan. ir. 1815/3358. sz.

13 Lásd: 1. sz. függelék.

14 Vedres tevékenységéről részletesebben: Nagy Zoltán i. m., illetve Múzeumi kutatások

Csongrád megyében 1980. Szerk. Juhász Antal SzMFM 1981.

16 Lásd: 1. sz. függelék.

16 1861. ápr. 26-i átadási jegyzék.

17 CsmL Szeged, Tan. jkv. 1800/1422. sz.

148