Tanulmányok Csongrád megye történetéből 16. (Szeged, 1990)

Kruzslicz István: Kataszteri felmérések és térképek Szegeden 1848 előtt

nincsenek már meg, de az ebből az időszakból származó térképek és térképmásolatok „Vedres-féle gyűjtemény” címszó alatt megtalálhatók a Csongrád Megyei Levéltárban.18 Bár a térképgyűjtemény évköreként 1800—1822 van feltüntetve, helyesebb, ha a kezdő évszámot 1786-ban állapítjuk meg, tekintettel arra, hogy ezek a térképek többségükben a II. József féle felmérésekhez kapcsolódnak. A gyűjtemény 15 térképén szerepel Vedres sajátkezű aláírása. A gyűjteményhez tartozik még Vedres munkatársai közül Győry József 6 db térképe, Pálfy István 3 db másolata, Buday Mihály 3 db másolata és aláírás nélkül további 6 db másolat. Aláírás nélküli az a Vedresnek tulajdonítható térkép is, melynek jobb alsó sarkában szerepel a piros tintával ráírt 1786—1789-es évszám.

Több olyan térkép van a gyűjteményben, melyen szerepelnek a tulajdonosok nevei, melyeket a telkeken tüntettek fel, sőt egyes esetekben a berajzolt telekhatár módosítások is fellelhetők; utóbbiakat a tulajdonos személyének változása, a telek megosztása során rajzolták be. Valószínűleg az 1800-ban kezdődő telekkönyvi kiigazítási munkálatokkal kapcsolatban ragasztották fel a térképekre azokat a táblázatokba foglalt kimutatásokat, melyek az egyes topográfiai számsorrendben feltüntetett telkek négyszögölekben kifejezett adatait tartalmazzák a következő részletezésben : az első rubrikában a telek teljes területe, a másodikban a homokkal borított rész, a harmadikban a vízzel borított rész, a negyedikben a szikes rész, az ötödikben az utakat magábafoglaló terület, a hatodikban a kaszálóterület szerepel. Azokon a térképeken, melyeket Buday vagy Pálfy másoltak, ezek a kimutatások már a térképek lapjára vannak felírva, néhány térképen a topográfiai számok mellett ezekben a táblázatokban a tulajdonosok neveit is feltüntették.

A Giba-féle felmérés (1836—1846)

A határ új, teljes felmérésének gondolata már 1833-ban felvetődött. A Kamara január 23-án kelt és a város tanácsához intézett levelében jelentést kért arról, hogyan és milyen költséggel kívánják a város határának új felmérettetését megvalósítani. A tanács ugyanez év augusztus 21-i ülésén kiküldötteket bízott meg Szilber János polgármester, Szilber Antal tiszti ügyész, Heszler János számvevő, Bitó János szószóló és Buday Mihály földmérő, valamint Pálfy István földmérő személyében azzal a céllal, hogy készítsenek egy olyan jelentést, melyben megállapítják a munkálatok várható költségeit.19

1835-ben árverést tartottak a felmérésre vállalkozó mérnökök között. A legkedvezőbb ajánlatot Giba Antal Csanád megye földmérő mérnöke tette. A tanács elfogadhatónak ítélte működését.20 A felmérési és térképezési munkálatok hamarosan elkezdődtek, de közel 10 évig elhúzódtak. Giba Antal keveset tartózkodott a felmérések színhelyén, amiért a város elégedetlenségének adott hangot. Többször is sürgették őt a munkálatok mielőbbi befejezésére. Giba Cegléden és Püspökladányban is vállalat felmérési munkákat, ezért évente csak pár hónapot töltött Szegeden. A felmérések irányításával Németh János mérnököt bízta meg, aki 1846-ban elvállalta a telekkönyvek elkészítését is. Később Német Jánost, aki megbízhatóan és ponto18 Uo.: Térképkatalógus: T 57. 1—35.

19 Uo.: Tan. jkv. 1833/187. sz. 1833/357. sz.

10 Uo.: Tan. jkv. 1835/2564. sz.

149