Tanulmányok Csongrád megye történetéből 16. (Szeged, 1990)

Kruzslicz István: Kataszteri felmérések és térképek Szegeden 1848 előtt

magábafoglaló legrégibb telekkönyv valószínűleg nem fog már előkerülni, fennmaradt viszont néhány igen értékes kataszteri térkép. A fent említett, 1816-ból származó iratátadási jegyzék szerint Bállá Antal méréséből akkor 12 db térképet számláltak össze, beleszámítva a többlet-példányokat is.

Jelenleg a szegedi Móra Ferenc Múzeumban találhatók a Bállá féle felmérés idejében készült kataszteri térképekből a következők:

1. Az 1776—1777-ben Bállá Antal által készített 120x210 cm nagyságú, Szeged belterületét ábrázoló térkép, mely a telektulajdonosok neveit is tartalmazza.

2. Az 1779-ben Sárközi András által aláírt, 164x89 cm nagyságú, Szeged Alsóvárosi határrészét ábrázoló térkép (Mihály Telek, Homoki szőlők, dohányföldek). Felsorol 563 nevet, akiknek ezen határrészen feküdtek a telkeik. A térképen szerepel a telkek számozása is.

3. Az 1778-ból való, név nélküli, de feltételezhetően Bállá Antal által készített 148,5 X 60,5 cm nagyságú, Szeged külső határrészét (Fehértó, Szatymaz, Öthalom, Dorozsma határa) ábrázoló térkép.

4. Az 1778-ban Bállá Antal által készített 112,5x107 cm nagyságú térkép, mely a Szegedhez tartozó Tápé, Kis Telek községek egész földjét ábrázolja, a jobbágyok telkeivel.

5. Az 1814-ben, valószínűleg az előbb említett, Bállá által rajzolt térkép alapján Buday Mihály által készített 111,5x106,5 cm nagyságú másolat.7

A II. József féle felmérés (1786—1789)

Az első olyan kataszteri felmérést, mely az egész országra kiterjedt, II. József rendelte el. A munkálatok 1786-ban kezdődtek.8 A földmérés kimondott célja a földadó szabályozása, illetve az egységes adózási rendszer alapjainak kidolgozása volt. Az országos méretekben elindított és nem kis ellenállásba ütköző munkálatok a katonai felmérésektől függetlenül folytak, szempontjai is elütöttek attól. A mérésekben idegen mérnökök is résztvettek, de a helyi hatóságoknak is be kellett kapcsolódni. Városi, megyei mérnökök és földmérők is közreműködtek.

A központilag kiadott utasítások alapján az egész országban egységes szempontok és méretarány szerint készült kataszteri térképek az adókivetéshez alapul szolgáló területfelméréseket tartalmazták. A térképek mellett többféle kimutatást, a telekkönyvhöz hasonló bevallási könyveket is készítettek. Fennmaradásuk esetén ezek a felmérési iratok és térképek a kutatók számára felbecsülhetetlen értéket jelentenének. Sajnos, II. József halálát követően a nemesség aktív közreműködésével csaknem teljesen megsemmisültek, ma már csak töredékek fennmaradásáról van tudomásunk. Ezekben a felmérési munkálatokban vett részt Vedres István, aki az Institutum Geometricum hallgatójaként 1786. február 10-én szerezte mérnöki diplomáját. Gyakornokoskodott a hőgyészi Apponyi birtokon, valamint az Eszter- házy uradalomban. Gyakornoki ideje alatt résztvett a Tolna megyei térképező, ár7 Csongor Győző : Bállá Antal XVIII. századi szegedi kéziratos térképe (Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1968. 119—138.). Részletesen ismerteti az 1776—1777-ben készült 120x210 cm nagyságú Szeged belterületét ábrázoló térképet, de szól a többi Bállá térképről is. Bállá munkásságáról Fodor Ferenc: Bállá Antal élete és műszaki munkássága (1739—1815) Bp. 1953. BME Központi könyvt. MTT kiadv. 2. sz.

8 Fördös László: A II. lózsef féle kataszteri földmérés Magyarországon. Föld és Ember X. Szeged, 1930. 205—257.

147