Tanulmányok Csongrád megye történetéből 16. (Szeged, 1990)

Kruzslicz István: Kataszteri felmérések és térképek Szegeden 1848 előtt

A modern telekkönyvezés bevezetéséig Szegeden is többször történt határfelmérés és ilyenkor újabb kataszteri térképeket is készítettek. 1848 előtt a föld bírói (telekbírói) hivatalban őrizték mind a telekkönyveket és a hozzájuk kapcsolódó jegyzőkönyveket, okmányokat, mindpedig a kataszteri térképeket, felmérési rajzokat. A földbírói hivatal tartotta nyilván az ún. be- és kitáblázási könyvekben az ingatlanokat terhelő követeléseket is. Mind a kataszteri térképek, mind a telekkönyvek, birtokívek igen fontos gazdaságtörténeti, birtoklástörténeti és ezen keresztül társadalomtörténeti információkat tartalmaznak, ezért igen nagy a forrásértékük. Sajnos ez a kutatás számára értékes anyag csak töredékesen maradt fenn.

A középkorban a szabad királyi városokban már léteztek telekkönyvek, de közülük igen kevés maradt meg.3 Szegeden ilyen, korai telekkönyvről nincs tudomásunk. A legkorábbi ismert szegedi telekkönyvet egy tűzvész után kezdték felfektetni, 1697 júniusában, a Palánk nevű városrészről. A kamarai biztosok a városnak ebben a részében, az 1710-es évek közepéig 497 telket osztottak ki.4

A telekkönyvhöz sajnos nem maradt térkép, így a városrészt egymagában a telekkönyv alapján nem lehetett pontosan rekonstruálni, de a topográfiai információk mellett a lakosság társadalmi tagozódásáról, foglalkozásáról, etnikai összetételéről bőven szolgáltatott adatokat.

Az 1770-es évek végén Szegeden is létrejött a földbírói hivatal. A telekforgalom, az ingatlan átruházások mértéke tovább növekedett. Az adóalapot jelentő belső és külső telkek nyilvántartása, az ingatlan átruházások nyomonkövetése csak telekkönyv felfektetésével volt megoldható. Mind az adófizetésnél, mindpedig az ingatlan- forgalom után szedett ún. „laudemiális krajczárok” beszedésénél fontos szerepe volt a városi telekkönyvnek. Létrehozásához olyan határtérkép elkészítésére volt szükség, mely az egyes birtokok fekvését, kiterjedését is ábrázolták.

A Bállá Antal féle felmérés (1775—1779)

Szegeden az 1775-ben kezdődő és Bállá Antal mérnök által végzett térképezési munkálatok összefüggésben voltak a földbírói hivatal létrejöttével. A térképek elkészítése után fektették fel az első, Szeged bel- és külterületét magábafoglaló telekkönyvet.

Sajnos, a Bállá méréséből származó legrégibb telekkönyvek nem maradtak fenn. Egy 1816-ban készült és a földbírói hivatal iratait átadó jegyzékből rekonstruálható csupán a szőlők, szántóföldek, kaszálók mennyisége és elnevezése. A helynévkutatás szempontjából is értékes ez a 18. század végi állapotokat tükröző felsorolás.5 Még 1861-ben megvoltak ezek az 1779-ből származó telekkönyvek 3 kötetben, ahogyan ezt egy másik iratátadási jegyzék bizonyítja.6 Ez, a Szeged egész bel- és külterületét

3 Káplány Géza: Telekkönyv. I. Szeged, 1894. 26. Pozsonynak 1439. évről volt telekkönyve, Kassán is volt már a 16. században telekkönyv.

1 Kenéz Győző—Szakály Ferenc: A szegedi Palánk városrész 1697-es telekkönyve. Tanulmányok Csongrád megye történetéből, Szeged, 1984. 29—159.

Szakály Ferenc: Palánk 1697. évi telekkönyve. Az 1983. október 12-i „Szeged évszázadai” tanácskozáson elhangzott előadásból. Somogyi könyvtári műhely. 1984. 3. sz. 107.

6 Lásd: 1. sz. függelék. CsmL Szeged, Szeged város Földbírójának iratai (1782—1847); A föld- bírói hivatal leltára (1815/1816.).

6 CsmL Szentesi fióklevéltár, Csongrád megyei Törvényszéki ir. Jegyzőkönyv Szeged városát illető telekkönyv átadása felett. 14. (1861. ápr. 26.) (továbbiakban: 1861. ápr. 26,-i átadási jegyzék.)

146