Tanulmányok Csongrád megye történetéből 16. (Szeged, 1990)
Kruzslicz István: Kataszteri felmérések és térképek Szegeden 1848 előtt
KRUZSLICZ ISTVÁN KATASZTERI FELMÉRÉSEK ÉS TÉRKÉPEK SZEGEDEN 1848 ELŐTT A birtokok felmérésére már az ókorból is vannak példák. A fejadó kimutatásokat táblázatba foglalták, melyet „catastrum”-nak neveztek. Innen ered a nálunk is használt kataszter elnevezés, ami mérésekkel egybekapcsolt adatfelvételt jelent.1 A kataszteri térképeket elsősorban az adókivetéshez és az ingatlanforgalom nyilvántartásához szükséges telekkönyvezés hívta életre. Legjellemzőbb vonásuk, hogy az egyes ingatlanok fekvését, kiterjedését pontosan tükrözik. A felmért területen fekvő birtokokat egyenként felmérték, mindegyiknek topográfiai számot adtak, ezért azok részletesen ábrázolják az adott terület birtoklási viszonyait. Készültek olyan térképvázlatok is, melyeken a telektulajdonosok nevét is feltüntették Ezek a térképek olyan adatokat is tartalmaznak, melyek más célzattal készült térképeken is szerepelnek, pl. dűlőneveket, utakat, épületeket, vizeket stb. Tehát adatokban és információkban igen gazdag, kéziratos térképekről van szó. Megbízhatóságuk igen eltérő lehet. Az úrbérrendezéssel kapcsolatban készültek pl. az egy-egy földesúr birtokán fekvő jobbágy telkeket ábrázoló rajzok, de többnyire nem pontos mérnöki felmérés alapján s így nem mindig megbízhatók. Könnyen felismerhetők és elkülöníthetők azoktól a térképektől, melyeket más céllal készítettek. Az 1747-ben Kaltschmidt Ádám által rajzolt, Szeged belterületét és külterületét ábrázoló mappák pl. igen szép kivitelűek, de nem kataszteri térképek.2 Szegedről és határáról a legkorábbi időből fennmaradt, helyszíni méréseken alapuló kataszteri térképeket Bállá Antal mérnök rajzolta 1775—1779 között. A szakképzett mérnökök által hitelesített térképek általában megbízhatók. A kataszteri térképeken felmért ingatlanokat telekkönyvezték, azaz a felmérés és a telekkönyvezés szorosan összefüggött. Az ingatlannyilvántartásra elsősorban az adózás, tehát az ingatlanokra kivetett különféle adók beszedésének zavartalan biztosítása céljából volt szükség. Míg a felmérések az ingatlan fekvését, pontos kiterjedését, topográfiai számát, addig a telekkönyvek ezen adatokon túl a tulajdonos nevét, a tulajdonváltozás adatait is tartalmazták. Ingatlanátruházás esetén az új tulajdonos nevét jegyezték be és a régi tulajdonos nevéről törölték az ingatlant. A birtokforgalom következtében állandóan változtatni kellett az először rögzített adatokat. A telekkönyvekben a többszöri tulajdonos változás bejegyzése gondot okozott, a térképeken, főleg a helyszínen készített vázlatokon egyre több javítás, módosítás történt. Ezért kellett újra és újra elrendelni a határ felmérését és új telekkönyvek felfektetését. 1 Bendefy László : Levéltáraink kataszteri térképeinek forrásértéke. Levéltári Szemle, 1966, 1. sz. 136. 2 Reizner János: Szeged története. I. 320. 336. 145
