Tanulmányok Csongrád megye történetéből 16. (Szeged, 1990)
Szakály Ferenc: Nagy Gergely pereskutasi „kereskedő tőzsér” viszálya Nagyszombat városával (1588). Adatok a 16. századi kereskedelem-szervezet kérdéséhez
ban senkjnek nem ártotam; ha zjntjn teörtjnet zerjnt valami vétekben estem volnajs, nem énnekem tulajdoníthanák, hanem Veres Leőrincznek és Domonkos Tamásnak, mid hogj engemeth, tudatlant, én magamot hattak az zekéri'el. Jól lehet hogj bizony énis elégé nehezen maradék az zekérrel, de gondoltam azth, hogj kj tugja, hová való az zekeres, ha vele nem maradok, kárth válhatok. Hol az vám fizetése feledi condem- nálnak az jámbor vrajm, azért raktam volth be poztómoth, hogj aztis kéz voltam volna megj fizetnem, zeökve anny marhával ugjan nem járhattam volna. Mjndene- keth igazán megj gjóntam Nagjságto/cna/c, az istenérth tegjen itéleteth Nagjság/o/c és zabadjcha fedi Nagjság/o/c az én marhámoth, ne legjek rabbá feleségesteől, gjer- mekesteől, had élhessünk mies, és ed feölsjgjnekis adhassunk hazmoth ez féle zegjn kereskedeök. Az nagjságos chanádj pyspeök uram jobágia zegjn kereskeded tedsér peres kutasj Nagj Gergellj (Kívül ugyanazzal a kézzel:) Alázatos keönieörgése peres kutasy Nagj Gergelnek, chanády pyspeök uram ed nagjsága zegjn iobágjának (Más kézzel:) De panno per Cives Tyrnavienses ablato Responsum 24. 9br,s Norembris 88. Mai helyesírással: Énnekem mindenkoron kegyelmes uraim! Az elmúlt napokban találám meg nagyságtokat panaszom és könyörgésem által, amint [értsd: amiatt, hogy] a szombati harmincados elvette posztómat, mely posztó marhámtól minden vámot és mind az urunk őfelsége harmincadját igazán megfizettem, és az én igazságom ellen egyéb okot nem talált én marhám elvevésében, hanem [azt], hogy szombati embernek írattam magamot. Kit én semmi gonosz végre nem cselekedtem, és mivel hogy contrabanttá nem tehette, marhámat adta a város kezére. Ilyen nagy nyomorúságban, fáradságban, költségben ejtett az az én igazságom ellen. Hogy ha az istenért és az én nyomorúságomért tinagyságtok nem könyörül, a harmincados által oly kárban ejtnek a szombatiak, hogy örök rabbá kell lennem mind feleségestől, gyermekestől adósságom miatt. Aminemű parancsolatot az első könyörgésemre adott volt nagyságtok, hogy marhámat megadná, oda vím neki [értsd: a harmincadosnük] és levél válasszal kínált. Akkor, hogy költségem nem vala, nem vöm el a levelet, másnap oda mentemi, kértem a választót tőié és azt mondá : hogy semmi közöm nincs veled [értsd: nincs 126
