Szabó Tibor – Zallár Andor: Szent-Györgyi Albert Szegeden és a Szent-Györgyi Gyűjtemény - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 15. (Szeged, 1989)
Szent-Györgyi Albert Szegeden
készült-e. Kogutowicz bizalmas levélben válaszolt a rektornak, amely levél „az Egyetemi Tanáccsal nem közölhető”.82 A SZEI is választ küldött az Egyedül Vagyunk szerkesztőjének, melyben egyetlen szóval se veszi védelmébe Szent-Györgyi professzort, csupán a SZEI-t ért vádakra tért ki.92 93 A MAGYAR ELLENÁLLÁSI MOZGALOMBAN A politizáló tudós Magyarországon a harmincas-negyvenes években ritka jelenség volt. A korabeli közvélemény szerint a politika és a tudomány nem egyeztethető össze, ezért a tudósnak sem ildomos politizálni. Szent-Györgyi nem volt igazi politikus alkat, a politikusokról sem volt jó véleménye. A körülötte zajló események azonban őt is cselekvésre késztették. „...Nem én kezdtem el politikával foglalkozni — írja 1963-ban megjelent önéletrajzában —. A politika behatolt az életembe, és amikor könyveket égettek, és üldözték zsidó barátaimat, nekem igent vagy nemet kellett mondanom. Én nemet mondtam.”94 Nem az volt a fontos, amit ő maga tett. Ennél jelentősebb volt, hogy neve vonzott másokat is, nem egyszer a baloldaliságtól igen távol álló hazafiakat, a náciellenes küzdelem táborába. 1938-ban két könyvet, egy német nyelvűt és egy franciát írt a háború ellen, az utóbbit a Nobel-díjas Martin du Garddal közösen. Intézetében üldözötteknek adott helyet. Demokratikus elvei következtében korán szembekerült a fasizmussal. Magatartásából következett, hogy a polgári ellenálló mozgalom egyik vezetője lett. Nemzetközi tekintélye és fasizmus-ellenes magatartása miatt a KMP már 1942 februárjában kapcsolatot keresett Szent-Györgyivel, hogy bevonja a Magyar Történelmi Emlékbizottságba. Erre akkor még nem vállalkozott. 1942 őszén Kállai Gyula részletes interjút készített a tudóssal, aki antifasiszta nézeteinek adott hangot. Az interjút a „Népszava” 1942-es karácsonyi száma közölte. Szent-Györgyi ekkor már politikai szervezet vonatkozásában elkötelezett volt. 1941 decemberében vagy 1942 elején, Fráter István kereste fel egy akkor még kiforratlan programmal. A politikai mozgalom megindítója Alpáry Imre volt, aki Fráter Iván és Székely Miklós belügyminisztériumi tanácsosokkal, Erdődy Harrach Tihamér és Szladits Károly egyetemi tanárokkal, továbbá Andorka Rudolffal, olyan pártot kívánt szervezni, mely a háború utáni demokratikus államrend megteremtését tűzte ki célul. Szent-Györgyi politikai állásfoglalásai, valamint tekintélye alapján az ellenzéki párt vezetésére alkalmasnak látszott. A professzor elfogadta Alpáryék ajánlatát, és megkezdték a szervezést. 1942 első negyedében érintkezésbe léptek Peyer Károllyal, Tildy Zoltánnal, Varga 92 Lásd a 196. sz. dokumentumot. 93 Lásd a 197. sz. dokumentumot. 94 Szent-Györgyi Albert: Lost in the Twentieth Century. — Annual Review of Biochemistry 32; 1—14, 1963. 63
