Szabó Tibor – Zallár Andor: Szent-Györgyi Albert Szegeden és a Szent-Györgyi Gyűjtemény - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 15. (Szeged, 1989)
Szent-Györgyi Albert Szegeden
Bélával, Kovács Imrével, Sígray Antallal, Czettler Jenővel, Rassay Károllyal, Baranyai Lipóttal, Supka Gézával, Schrecker Rudolffal, Nagy Vilmossal, Karácsony Sándorral, Kabók Lajossal, Szakasits Árpáddal, Szeder Ferenccel és Chorin Ferenccel. A szervezést a Kereskedelmi Minisztériumban, a Rendőrségen, és Budapest város hivatali apparátusában folytatták. A Nemzeti Demokrata Párt Vázsonyi Jánossal és Bródy Ernővel az élén, beletagolódott a Szent-Györgyi Szervezetbe.95 Nem volt titok a kormánykörök előtt, hogy Alpáry és Fráter Szent-Györgyi nevében szervezkednek és politikai erőt kívánnak létrehozni, mely 1944. március 19-ig végig a „rendszeren belül” maradt. Hazánk német megszállásáig legfontosabb akciójuk Szent-Györgyi törökországi utazása volt. Titkos tárgyalásai hiteles történetének megírására akkor nyílt mód, amikor az angol külügyminisztérium, a Foreign Office, diplomáciai iratai hozzáférhetővé váltak a kutatók számára. Ekkor derült fény arra, mennyire nagyobb jelentősége volt Szent-Györgyi Albert isztambuli tárgyalásainak, mint azt korábban hitték. Az előzményeket Andorka Rudolf naplójából ismerjük: „1943.1. 20. Délben Szent-Györgyi jött hozzám. Alpáry beugratta, hogy ő a jövő miniszterelnöke, s erről egészen nyíltan beszélt... Arról beszélt, hogy Ankarába utazna, s ott az angol és amerikai követekkel lépne nexusba...” „I. 22. Délben Alpáry jött, s beszélte, hogy Kállay nagy örömmel fogadta Szent- Györgyi ankarai útjának tervét. Meglepett, mert azt hittem, hogy a gyáva Kállay el fog zárkózni...” „II. 2. ...Szent-Györgyi jött hozzám. Holnap utazik Ankarába, s ott Steinhardot felkeresi. Kállay örömmel üdvözölte a tervet, s arra kérte, hogy adja elő az ő ismert érveit. Ulleinhez küldte tovább, aki már sokkal messzebb ment, s katonai kollaborá- ciót is emlegetett, valamint azt, hogy Szent-Györgyi egyengesse az ő kiküldendő emisszáriusának az útját... Szent-Györgyit eltanácsoltam arról, hogy Ullein kéréseinek eleget tegyen. Nagy eredményt nem várok Szent-Györgyi útjától, de talán egy, s másra hasznos lesz.”96 Kállay Miklós visszaemlékezéseiben azt állítja, hogy a kormány s ő maga nem bízta meg Szent-Györgyit a törökországi úttal, lévén a professzor ragyogó tudós, de bizalmas diplomáciai munkára alkalmatlan. Tény az, hogy a Kállayval való találkozás megtörtént, de Szent-Györgyi nem a kormány, hanem a polgári demokratikus ellenzék nevében tárgyalt Isztambulban. Ezért küldetésével kapcsolatban nem is lehetett arra az álláspontra helyezkedni, hogy missziójának célja a megváltozott nemzetközi helyzetben a rendszer biztosítása a szövetségeseknél. S éppen ez volt az egyik lényeges ok, ami Magyarország kérdésében új megfontolásra késztette az angol kormányt. A brit külügyminisztérium úgy ítélte meg a magyarországi helyzetet, hogy a demokratikus ellenzék, konkrétan egy 95 M. Kiss Sándor: A politizálgatástól az ellenállásig. A Szent-Györgyi Albert vezette politikai mozgalom és ellenállási csoport történetéből. — Mozgó Világ 9; 11. 113—128. 1983. 96 Andorra Rudolf: A madridi követségtől Mauthausenig. Budapest, 1978. Kossuth K. 64
