Szabó Tibor – Zallár Andor: Szent-Györgyi Albert Szegeden és a Szent-Györgyi Gyűjtemény - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 15. (Szeged, 1989)

Szent-Györgyi Albert Szegeden

SZENT-GYÖRGYI ALBERT SZEGEDEN SZEGED ELŐTT Nagyrápolti Szent-Györgyi Albert Imre 1893. szeptember 16-án született Buda­pesten, régi erdélyi családból. Dédapja, Szent-Györgyi Imre királyi személynök hitele­sítő aláírásával került kihirdetésre 1848-ban az a törvény, amely Magyarország és Erdély unióját mondotta ki. A nagyapa, Szent-Györgyi Imre igazságügyi államtitkár, kúriai tanácselnök volt. Albert apja, Szent-Györgyi Miklós, a fiú születésekor pénz­ügyi fogalmazó, majd jószágkormányzó a Nógrád megyei Kis-kér pusztán.1 Felesége Lenhossék József egyetemi tanár leánya, Jozefa volt. Szent-Györgyi Albert család­jában anyai ágon a Pauler—Markovics—Lenhossék tudósdinasztiák öröklési anyaga találkozik2. Albert gyermekkorát Pál nevű bátyjával együtt a budapesti Ráday utcai lakásban és a Buják melletti Kis-kéri kúrián töltötte nyugodt, polgári környezetben. Minketten zenét és nyelvet tanultak, Pál korán kiemelkedett zenei tehetségével, és hegedűművész lett3. Középiskolai tanulmányaikat a budapesti Lónyay utcai Református Főgimná­ziumban végezték, ahol Pál egy évfolyammal felette járt. Szent-Györgyi Albert 1963-ban írt önéletrajzában neveltetésükben az anyai hatást hangsúlyozza: „...Én azt hiszem, hogy sokak nevelése és tanítása már a születés előtt kezdődik. Az én neveltetésem a múlt század elején kezdődött, az 1800-as évek elején, mikor egy mezítlábas parasztgyerek, az akkori elmaradott, szegény Észak-Magyarországról útnak indult dél felé, hogy tudást keressen. Lement Pozsonyba, és ott elszegődött egy patikushoz kihordógyereknek. Két évtizeddel később már Bécsben találjuk, mint a fiziológia professzorát. Később visszajött Magyarországra, hogy a magyar egészség­1 Kis-kér puszta egy hajdani település Buják mellett. Neve szerepel egy számadási iraton, a Pappenheim uradalom levéltári anyagában Székesfehérváron, a Fejér Megyei Levéltárban. A száza­dunk első éveiben kelt számadás aláírója — Szent-Györgyi Miklós — jószágkormányzó volt Kis- kérpusztán. — (Vincze): Nobel-díj, C-vitamin, — Kis-kér... Szabad Föld 1986. november 28. 2 Lásd az 1. sz. dokumentumot. 3 Szent-Györgyi Pál a középiskola elvégzése után a berlini egyetemen szerzett jogi doktorátust, közben a zeneakadémiát is elvégezte. 1914-ben hazajött, bevonult, és végigharcolva a háborút, főhadnagyként szerelt le. Mint fiatal jogász, főispáni titkárnak Esztergomba került. — Martos Yvette: A hegedű szerelmese. — Ünnep 5; 8. 28—29; Szállási Árpád: Szent-Györgyi Albert cikke az 1919-es Esztergomi Népszavában. — Új Forrás 1974 2. 55—57. 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom