Szabó Tibor – Zallár Andor: Szent-Györgyi Albert Szegeden és a Szent-Györgyi Gyűjtemény - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 15. (Szeged, 1989)
Szent-Györgyi Albert Szegeden
ügy vezetője legyen. Ennek a fiúnak a fia is egyetemi tanár, professzor és kutató lett, és annak a fia az én anyai nagybátyám, Lenhossék Mihály, a neves hisztológus...”4 A közvetlen anyai hatás mellett nagybátyja, az akkor még nőtlen Lenhossék Mihály, kimondatlanul is a család feje, Albert szellemi irányítója volt. Mint az önéletrajz további részében írta Szent-Györgyi Albert, senki sen bízott abban, hogy viszi valamire. A későn érő fiú a gimnázium ötödik osztályában félévkor három tantárgyból bukott, köztük kémiából, és csak házitanítók fogadásával segítették át a vizsgákon. A pubertás korban jótékony változás lépett fel nála. Szenvedélyesen falta a könyveket, és elhatározta, hogy tudós lesz. Nagybátyját az elhatározás meghökkentette. Azt hangoztatta, hogy a szellemileg ennyire lomha fiatalnak nincs sok keresnivalója a tudós pályán. Először kozmetikusnak, majd tanulmányi eredményeinek rohamos javulása következtében, fogásznak szánta a fiút. A jórendűséggel végzett nyolcadik osztály, majd a jól sikerült érettségi alapján nagybátyja mégis beleegyezett, hogy 1911 őszén a budapesti tudományegyetem orvosi karára iratkozzék be. Már elsőéves korában írt tudományos dolgozatot Lenhossék intézetében. A dolgozat a végbél hámjának szövettani vizsgálatával foglalkozott. 1913-ban Lenhossék professzor újabb feladatokkal bízta meg, és így keletkezett a Vizsgálatok az üvegtest szerkezetéről című tanulmánya, mely 1916-ban akadémiai kiadványban jelent meg.5 Már harmadéves korában mint hisztológusnak bizonyos tekintélye volt a hallgatók között, amikor 1914-ben katonai szolgálatra kellett bevonulnia. A miskolci katonai kórházban dolgozott, majd mint a 65. gyalogezred önkéntese („Ludwig-bakák”) indult az orosz harctérre, a Dnyeper partjára. Három évi frontszolgálat értelmetlen áldozatai miatt, mint sok más katonatársa, átlőtte karját, hogy a harctértől megszabaduljon. Harctéri „sebesüléséért” kisezüst vitézségi érmet kapott és hosszabb időre szabadságolták. Gyógyulása idejét hátralevő vizsgáira való felkészülésre használta fel, és 1917-ben doktorált. Ugyanazon év szeptember 19-én a Kálvin téri református templomban házasságot kötött Demény Kornéliával, Demény Károly államtitkár, postavezérigazgató leányával. Teljes gyógyulása után az olasz fronton egy katonai kórház bakteriológiai laboratóriumába került. Ott volt egy magántanár Bécsből, aki olasz hadifoglyokon végzett veszélyes gyógyszertani kísérleteket. Szent-Györgyi megtagadta az emberre ártalmas kísérletek végzését, és feljelentette a hadseregnél az orvost. De annak két csillaggal többje volt (Szent- Györgyi alhadnagy volt ekkor). Szent-Györgyit büntetésül kihelyezték az olasz frontra, mocsarak közé, ahol a trópusi malária dühöngött. Szerencséjére, két hét múlva az egész front összeomlott, így 1918 novemberében leszerelt. Az újonnan alapított pozsonyi egyetem gyógyszertani tanszékére került tanársegédnek Mansfeld Géza professzor mellé. Néhány hónappal később Pozsonyt a a trianoni békeszerződés Csehszlovákiához csatolta, és a magyar intézményeknek 4 Szent-Györgyi Albert: Lost in the Twentieth Century. — Annual Review of Biochemistry 32; 1—13, 1963. 5 Szent-Györgyi Albert: Vizsgálatok az üvegtest szerkezetéről. — Természettudományi Értesítő 1916. 623—640. 10
