Szabó Tibor – Zallár Andor: Szent-Györgyi Albert Szegeden és a Szent-Györgyi Gyűjtemény - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 15. (Szeged, 1989)
Szent-Györgyi Albert Szegeden
A Nobel-díj elnyerésével kapcsolatban az újság okosabb akart lenni a Nobel-díj bizottságnál, vitatta Szent-Györgyi prioritását és a fölfedezés értékét. Hangsúlyozta, hogy a „Nobel-díjjal való kitüntetés az utolsó időben bizonyos hallgatólagos világnézeti elkötelezettséget is jelent”. Kifogásolta, hogy Szent-Györgyi Nobel-díjas beszéde „szinte szabadkőműves beszéd volt. Lépten-nyomon a „szeretetet” hangsúlyozta. A pacifizmust dicsőítette... Szent-Györgyi beszéde tulajdonképpen nagy humanista szólamaival szinte vádbeszéd volt a hitleri Németország ellen, tüntetés a német nép felé.” A közlemény ezután rektorsága idejét vette célba. Megismételte az egykori vádakat Back Bernát, a „vitamin-bár” és a diákklub szelleme ellen: „Rektori hatalmával fedezve ténykedéseit, most már nyíltan a baloldali eszmék harcosa és agitátoraként jelentkezett. Céljául tűzte ki, hogy ebben az esztendőben letöri és szétporlasztja a jobboldali nacionalista ifjúsági szervezeteket, elsősorban a Turul Szövetséget. Ezért alapította meg a hírhedt Szegedi Egyetemi Ifjúságot, a SZEI-t ...1941. március 15-én a nagy nemzeti ünnep délutánján a szegedi egyetemen megnyitotta az új egyesület, a SZEI diákotthonát... A bár joggal kelhetett versenyre a legelőkelőbb budapesti mondain helyekkel... A liberális sajtó termékei is ott díszelegtek az új egyesület célkitűzéseinek megfelelően... Az új otthont a zsidó hallgatók is szép számmal lepték el... A SZEI diákotthon és vitaminbár helyiségei liberális támogatással a zsidó Back Bernát szegedi malomtulajdonos kétezer pengős, a Weiss Manfréd gyár ötezer pengős, a Traub B. és Társa szegedi nagy zsidó papírkereskedés és hasonló nem is homályos származású adományokból rendezte be a professzor úr, a rektori hatalommal kitelepített szegedi Verbőczy Bajtársi Egyesület helyiségeiben. Itt aztán nap-nap mellett folytak a dőzsölések, a kártyacsaták, az éjszakába nyúló billiárdpartik és mindez a rektori hatalom égisze alatt...” A cikk a szegedi egyetem professzorait is támadta és az egyetem életében bekövetkezett változásokat rosszindulatúan tárgyalta: »Az egyetemi tanácsot, melynek hét tagja közül a többség az ő világnézeti kalózlobogója alatt hajózott — a szegedi egyetemen tizenegy olyan professzor van, aki zsidó, vagy zsidószármazású, vagy zsidófeleséges — olyan nevetséges határozatra bírta... Kimondatta - a SZEI általa kreált diáksapkáját viseli az egyetemi tanács is... Demagóg fogásokkal igyekezett a professzori kar tekintélyét is aláásni, fellazítani. Nagy lelkesedéssel magyarázta a SZEI gyűléseken, hogy professzor és tanítvány között megszűnt minden különbség. Bevezette a kosárlabda játékokat, ő maga is személyesen beállt játszani... A SZEI és általa elnevezett „rongyosbálakat” rendezett, melyeken bohémül apacsnak, csavargónak öltözve ropta a hölgyhallgatókkal a Lambeth-Walkot. Az amerikai infantilizmusba oltott szovjet pedagógia az ő rektorsága alatt ezáltal szinte idilli otthont kapott a szegedi egyetemen, amelyből diákszerelmek és diáktragédiák virágoztak ki... A Szegedi Egyetemi Ifjúság Színjátszó Társasága, a bolsevista zsidó Hont Ferenccel a háttérben... Igen jellemző Szent-Györgyi világnézeti állásfoglalására, hogy a világirodalom mű61
