Szabó Tibor – Zallár Andor: Szent-Györgyi Albert Szegeden és a Szent-Györgyi Gyűjtemény - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 15. (Szeged, 1989)
Szent-Györgyi Albert Szegeden
vei közül éppen a Hamletet választották... A beteges dekadencia szimbóluma, az elhatározó tettre képtelen, férfiatlan ifjú típusa...« A mai olvasónak szinte magasztalásnak érzett bírálatok mellett az utolsó fejezetben dicsér a cikk. Kogutowicz Károly professzort dicséri, „aki letörte 1942-ben a Szent-Györgyiék által megszervezett baloldali egyetemi ifjúsági mozgalmat”. „Nem szívesen nyilatkozom Szent-Györgyi kollegám viselt dolgairól, sok kellemetlenségem volt vele kapcsolatban... Diametrálisan ellentétes állásponton állottam vele szemben. Legnehezebb feladatom volt... hogy az egyetemen olyan légkört teremtsek, amely az aggódó keresztény szülőket és az egyre jobban felfigyelő jóérzésű nacionalista társadalmat megnyugtathatja a szegedi egyetemmel kapcsolatban. Sikerült is az egyetemi ifjúság túlnyomó részét Szent-Györgyi professzor szellemi irányítása alól felszabadítani és újból nemzeti irányba terelni. A SZEI-ből kisepertettem a liberális elemeket és újra a nemzet jobboldali céljainak szolgálatába állítottam... Amikor az egyetemi tanács azt a javaslatot tárgyalta elnökletem alatt 1942 elején, hogy a Horthy Miklós Tudományegyetem tisztelje meg Mannerheim marsallt a tiszteletbeli doktori címmel, amit előzetesen Bárdossy László miniszterelnökkel tárgyaltam le, kellemetlen incidens történt. Szent-Györgyi valósággal magából kikelve, felháborodottan kijelentette, hogy nem szereti az ilyen politikai ízű javaslatokat...” Szent-Györgyi 1944. április 26-án levelet írt Kramár Jenőnek, az egyetem rektorának: „Magnifice Rector!” Tudomásomra jutott, hogy Kogutowicz Károly professzor úr rendszeres egyetemi előadásán politikai támadást intézett és súlyos vádakat emelt ellenem... Cikk jelent meg A Nobel-díjas Szent-Györgyi igazi arca címen. Ennek a cikknek igen lényeges része Kogutowicz professzor úr nyilatkozata, melyben hivatali esküjével ellentétben a sajtó előtt a tanács titkait, részletesen és egyoldalú beállításban közölve a tanácsi titkok tárgyát képező felszólalásaim...”90 Az újságban megjelent közlemény már a Szent-Györgyi levél beérkezése előtt foglalkoztatta az Egyetemi Tanácsot: „...Valótlannál valótlanabb adatokat tartalmaz... Az Egyetem egyik tanáráról van szó és ez pedagógiai szempontból is figyelembe veendő, mivel a cikk a tanári tekintély megalázását jelenti. A Tanács rosszallását fejezi ki Kogutowicz Károlynak, hogy nyilatkozatában a tanácsülésen történt, nyilvánvalóan hivatali titkot képező ügyet a nyilvánosságra hozott...91 A rektor az 1944. április 29-i ülésen közölte az Egyetemi Tanáccsal, hogy szóbelileg felkérte Kogutovicz professzort, levélben közölje, hogy megfelel-e a valóságnak az ifjúság előtt tartott beszéde, és az újságcikk az ő adatszolgáltatása alapján 62 90 Lásd a 196. sz. dokumentumot. 61 Lásd a 195. sz. dokumentumot.
