Szabó Tibor – Zallár Andor: Szent-Györgyi Albert Szegeden és a Szent-Györgyi Gyűjtemény - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 15. (Szeged, 1989)
Szent-Györgyi Albert Szegeden
lapban jelent meg. „Bemutatjuk a Nobel-díjas Szent-Györgyi professzor igazi arcát. Nemzetnevelés a szovjet-orosz tanulmányúttól a rotaryanus Hamletig” címmel.85 A cikk bevezető része Szent-Györgyi népszerűségét bizonyította minden egyéb szándéka ellenére. A támadás egy valóban titkolt eseményt is „leleplezett”: »...1935-ben Szovjet-Oroszországban tett tanulmányutat, melyet a moszkvai „Intourist” szervezett meg „válogatott” európai tudósok számára. Hazatérve szovjet-oroszországi útjáról, a szegedi Rotary Klubban lelkes beszámolót tartott«. Szent-Györgyi valóban tartott beszámolót leningrádi útjáról86 és 1947-ben megjelent tanulmányában is megerősítette, hogy részt vett 1935-ben a Nemzetközi Élettani Unió leningrádi világkongresszusán, amelyen a Nobel-díjas Pavlov profesz- szor elnökölt. „Először 1935-ben jöttén közvetlen érintkezésbe a Szovjet tudománnyal, résztvéve a leningrádi nemzetközi élettani kongresszuson. Mikor Pavlov 1935-ben a Szovjetunió nevében összehívta a kongresszust, mindannyiunkat meglepett, hogy a Szovjetunió ilyen rövid idővel a forradalom után magát máris képesnek érzi ilyen nagyméretű tudományos vállalkozásra, melyhez nemcsak szállodák és üléstermek, de nagy laboratóriumok, jó tudományos felszerelés és önálló eredmények kellenek. Kíváncsian léptük át a határt. Mindenütt a leggondosabb vendégszeretet fogadott bennünket és meglepetéssel láttuk azt a nagyszabású tudományos szervezetet, mellyel az Unió természettudományát kiépítette. Az experimentális biológiai intézetnek, mely a biológiai kutatókat fogja össze, már akkor több mint 10 000 tagja volt, és a tudományos akadémia a központok egész sorában működött. Másodszor 1945-ben léptem az Unió földjére a moszkvai akadémia jubileumi kongresszusának alkalmából.. ,”87 A Szovjetunióval kapcsolatos pozitív állásfoglalása is innen eredhet, ami később Malinovszkij marsall vendéglátása, 1945-ös moszkvai útja és a tapasztalt hazai változások révén erősödött. Később így nyilatkozik erről :88 „Én a nácizmus ellen sokat küzdöttem, életveszély árán is. Kínos dolgokon kellett keresztülmennem, azzal a reménnyel, hogy valami jobb jön utána. Nagyon őszinte oroszbarát lettem, teljes lélekkel abba bocsátkoztam bele, hogy hangulatot teremtsek mellettük. Hogy miért? Egyszerű a válasz. Láttam, hogy ha állandóan veszekszünk, akkor ebből nem lesz országépítés. Már pedig a tudomány embere a békét akarja. Ezért is vállaltam elnökséget a Magyar—Szovjet Baráti Társaságban.”89 85 Egyedül Vagyunk 1944. április 21. 86 Dénes Leó: Emlékeim a nagyjelentőségű sorsfordulóról. — Tiszatáj 6; 35, 1970. május. 87 Szent-Györgyi Albert: Élményeim a szovjet természettudománnyal kapcsolatban. = A harmincéves Szovjetunió 1917—1947. Sajtó alá rendezte Rudas László. Budapest, 1947. Corvina K., a 164—167. lapon. 88 „A barátság, a jobb megértés érdekében.” Interjú Szent-Györgyi Alberttel. — Népszabadság 47; 204. 15, 1985. augusztus 31. 89 Akkori neve még Magyar—Szovjet Művelődési Társaság volt. 60
