Szabó Tibor – Zallár Andor: Szent-Györgyi Albert Szegeden és a Szent-Györgyi Gyűjtemény - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 15. (Szeged, 1989)
Szent-Györgyi Albert Szegeden
Emericana) ellen, mert mint december 1-jén a diákgyíílésen mondta: „meggyőződésem, hogy az egyetem hallgatója elsősorban diák, és csak azután turulista.” A diákegység-mozgalom szegedi megvalósulása óriási hatást keltett a többi egyetem hallgatóinak egységtörekvésének kibontakozásában is. Szent-Györgyi a pécsi egyetem meghívására 600 hallgató lelkes tapsa mellett fejtette ki a diákegység gondolatát: „Öntudatra kell ébreszteni az ifjúságot, hogy kiharcolhassa a maga helyét a társadalomban, véget kell vetni az áltekintélytiszteletnek, mert nem meghunyászkodó magyarra, hanem öntudatos, bátor, nagy építőmunkára kész új magyarra van szüksége ennek a hazának.”72 Szegeden az Egyetembarátok Egyesületének rendezésében, a város társadalmának legkülönbözőbb rétegét képviselő felnőtt hallgatóságnak tartott előadást az egységmozgalomról. Sokan kifogásolták, hogy az új diákszervezkedés nem hangoztatja eléggé „magyarságát” és „kereszténységét”. A Szegedi Egyetemi Ifjúság (a továbbiakban: SZEI) szervezésének kezdetétől a jobboldali lapok is elsősorban a „magyar és keresztény” szemszögéből bírálták az új szervezetet és alapítóját, Szent-Györgyi Albertet. A Függetlenség c. lap nyíltan meg is irta: »Aki nem a Rotary Clubban tanulta meg a szavak helyes értelmezését, az tudja, hogy abban a vonatkozásban, amelyben Szent-Györgyi professzor gondolja, a „magyar” nem gyűlöletet jelent, a „keresztény” nem vallási türelmetlenséget, hanem csak annyit: hogy nem zsidó!... A szegedi Rotary Clubban... még sem szabadna ilyen feltűnő zsidósan fogalmazni bizonyos kijelentéseket.«73. Szent-Györgyi a Szegedi Egyetembarátok Egyesületében vezető értelmiségiek számára tartott előadásában adta meg a választ: „Aki faji, vagy nemzeti gyűlöletet hirdet, ellensége hazájának.” Elhangzott, hogy olyan ember, mint Szent-Györgyi, aki az egész kultúrvilágot bejárta, több, mint egy évtizedig élt idegenben, igaz hazafi már nem is lehet. Szent- Györgyi válasza: „Aki a világot csak a maga telkéről nézte, az nem is értheti át a maga teljes egészében a haza, a nemzet fogalmának teljes súlyát és gazdagságát... Talán bizonyságot is az tehet leginkább hazafiságról, aki előtt a világ nyitva áll, és mégis minden anyagi és más előny ellenére itthon marad.”74 A jobboldali támadások sorozata a SZEI megalakulása utáni hónapokban, különösen a diákklub kialakításával indult meg. Az „idegeiglenesen szünetelő” jogi karnak a Központi Egyetem épületében kiürült helyiségeit Szent-Györgyi rektor az egyetem és az ifjúság érdekében kívánta felhasználni. A második emeleten, ahol a jogi kar előadótermei voltak, néhány fal húzásával, átjárók bontásával, egy helyen a körbe 72 Szent-Györgyi professzor előadása a diákegységről — Pécsett. — Magyar Nemzet 1941. március 24. 73 Magyar és keresztény. — Függetlenség 1941. március 6. 74 Négyszemközt Szent-Györgyi Albert professzorral. — Magyar Nemzet 1941. február 26. 53
