Szabó Tibor – Zallár Andor: Szent-Györgyi Albert Szegeden és a Szent-Györgyi Gyűjtemény - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 15. (Szeged, 1989)
Szent-Györgyi Albert Szegeden
de mire az anyag megérkezett, már tönkrement — írja Szent-Györgyi 1937-ben a C-vitaminról.34 E. C. Kendall professzor a Mayo-alapítvány terhére meghívta Szent-Györgyit az Egyesült Államokba, Rochesterbe, ahol hatalmas vágóhidak voltak, és Szent- Györgyi, miután a drága mellékvesék mázsáit dolgozta fel, huszonöt gramm aszkor- binsavat tudott előállítani. Az anyagot megosztotta W. N. Haworth professzorral, és mindketten arra a következtetésre jutottak, hogy ilyen kis mennyiségű anyag nem elegendő megfelelő kísérletek végzésére. Szent-Györgyi kezdettől fogva gyanította, hogy az aszkorbinsav a C-vitaminnal azonos, de hányatott élete nem felelt meg tartós vitamin-kísérletek végzésére. Mikor 1928-ban „arra ítélték”, hogy professzor legyen Szegeden, és a sors jóvoltából olyan munkatárshoz jutott J. L. Svirbely személyében, akinek már volt némi tapasztalata a C-vitamin meghatározásában, 1931 novemberében bizonyossá vált, hogy az aszkorbinsav azonos a C-vitaminnal. A budapesti kir. Orvosegylet 1932. március 18-i ülésén tartott előadásában („C-vitamin, Adrenalin és mellékvese”), jelentette be: „Nyilvánosság előtt először ezúttal mondjuk ki, hogy a hexuronsav (aszkorbinsav) és a C-vitamin azonosak.”35 A tudományos érdeklődés az aszkorbinsav felé fordult, de nem találtak olyan növényt, gyümölcsöt, ami megfelelő mennyiségben tartalmazta volna ezt az anyagot, így a szerencse is közrejátszott abban, hogy Szegedre kerülve olyan növényre talált, amely a C-vitamin valóságos tárháza. A paprika, a szegedi táj jellemző terméke már a húszas években súlyos válságba jutott, egyrészt Kalocsa hasonló termékének sikere, másrészt a nyugat-európai paprikapörök miatt. Különösen Németországban, Berlinben és Lipcsében mértek nagy csapást az őrölt paprikára, midőn mindkét helyen elítéltek hentesmestereket, amiért a kolbászba túl sok őrölt paprikát kevertek. Német területen a paprikát csupán színező anyagnak és nem fűszernek tekintették. Pick Márk elkeseredett levelet írt a Mezőgazdasági Kísérleti Intézetnek36, a polgármester pedig az egyetemnek, amelyben a szegedi módra készített „édesnemes” paprika fiziológiai, diaetetikai és egészségügyi hatásának orvosi megállapítását kéri az Orvostudományi Kartól. A paprikaválság Szeged egész mezőgazdaságát veszélyeztette. A helyi lapokban cikkek sora foglalkozott a szegedi paprikatermelés megmentésével, és ekkor jött a véletlen csoda: Szent-Györgyi Albert a vacsorára kapott paprikában felfedezte a C-vitamin nagy bőségét. Az is szerencse volt, hogy Svirbely is ekkor tartózkodott Szegeden. Sokszor megírták, hogyan alakult át a laboratórium hónapokon keresztül paprikahasító, őrlő és lepárló üzemmé. Munkatársak, családtagok és hasítóasszonyok hogyan őrölték, a professzor ötlete alapján készített lepárló készülék alkalmazásával 34 Szent-Györgyi Albert : Biológiai oxydatiók, fermentációk és vitaminok. — Orvosképzés 27; 213—221, 1937. 35 Szent-Györgyi Albert: C-vitamin, adrenalin és mellékvese. — Orvosképzés 22; 3. 415—420, 1932. 30 Lásd a 13. sz. dokumentumot. 29
