Szabó Tibor – Zallár Andor: Szent-Györgyi Albert Szegeden és a Szent-Györgyi Gyűjtemény - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 15. (Szeged, 1989)
Szent-Györgyi Albert Szegeden
hogyan sikerült rövid idő alatt, viszonylag olcsón három és fél kiló kristályos anyagot előállítaniok a régebbi gramokkal szemben. „Valamilyen ismeretlen ok folytán a természet a magyar pirospaprikát a legcsodálatosabb aszkorbinsav raktárral látta el — írja Szent-Györgyi az Egy biológus gondolataiban — ...Tehát főleg a magyar pirospaprikának köszönhető, hogy olyan figyelemre méltó rövid idő — két év — alatt a C-vitamin a titokzatosság homályából az olcsó szintetikus termékek birodalmába került. Ma a C-vitamint alacsony áron, mázsaszámra állítjuk elő szintetikusan.”37 Szent-Györgyi egyéniségéhez híven az akkor még természetes úton nyert anyagot azonnal szétküldte mindazon tudóstársának, aki hasonló témákkal foglalkozott. Neve ismertté vált az egész tudományos világban, előadói meghívások, kitüntetések sora követte a felfedezést, aminek sokat köszönhetett Szeged közgazdasága is. A C-vitamin hihetetlen mértékben népszerűsítette a paprikát, és része volt abban, hogy a paprikaexport Szegeden néhány év alatt évi negyvenkettő vagonról közel kétszáz vagonra emelkedett. A külföldi orvosok egymás után jelentkeztek Szegeden, hogy tanulmányozzák a paprikás magyar ételeket. A tudós professzor örült annak, hogy városa gazdasági problémáján segíthetett. A szegedi konzervgyár termékeként hamarosan megjelent a Vitapric elnevezésű paprikapép, amely később egy újabb vitamin felfedezésének lett az alapja. A laboratóriumi munkával párhuzamosan vizsgálatok indultak a gyermekklinikán Kramár Jenő professzor, a belgyógyászati klinikán Rusznyák István professzor, Armentanó Lajos, Bencsáth Aladár részvételével. Szent-Györgyivel kimutatták, hogy a paprikában a C-vitamin mellett egy új anyag is van, amely a vérzéses megbetegedések egyik típusában a vérerek falának fokozott átjárhatóságát szünteti meg. A vegyületet izolálva megállapították, hogy a fiavonok csoportjába tartozik. Az érfalak permeabilitására gyakorolt hatására való tekintettel a vegyület a P-vitamin elnevezést kapta. A szerencsés véletlen segített az új felfedezéshez: több orvosi intézet kutatásaihoz aszkorbinsavat kért Szent-Györgyitől, a gyógyításban való szerepének megállapítására. Az aszkorbinsav pillanatnyi hiánya miatt a professzor azt ajánlotta, hogy alkalmazzák a forgalomba került C-vitamin preparátumot, a paprikából készült Vitapricot. Nemsokára ezután aszkorbinsavat is küldött. Kiderült, hogy a tiszta aszkorbinsav nem volt hatásos vérzéses megbetegedésekben, ellenben a Vitapric paprikapreparátumot eredménnyel alkalmazták. A professzor vizsgálat alá vette a két anyagot, és arra a megállapításra jutott, hogy a paprikapreparátumban, illetve a paprikában a C-vitaminon kívül lennie kell még egy anyagnak, még egy vitaminnak, amelyre reagálnak bizonyos vérzéses megbetegedések. A szegedi paprikával végzett kísérletek során jutottak el az új vitamin megállapításához és alkalmazásához, amely Szeged számára ismét újabb lehetőséget jelentett. Szent-Györgyi nagy mennyiségű anyagot preparált azzal a céllal, hogy kipróbálják az új vitamint. A hajszálerek rezisztenciájára és per37 Szent-Györgyi Albert: Egy biológus gondolatai, i. m. 22. 30
