Szabó Tibor – Zallár Andor: Szent-Györgyi Albert Szegeden és a Szent-Györgyi Gyűjtemény - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 15. (Szeged, 1989)
Dokumentumok - II. A Nobel-díj dokumentumai. Szeged város díszpolgára 1937. október 28.–1938
trikolor1 és vigyázz állásban merevült idegenek milliói előtt felzúg a Himnusz fenséges akkordja: Isten áldd meg a magyart. És akkor arra kell gondolni mindenkinek, hogy nemzetek nagyságát még sem lehet arasszal mérni, lakosságának száma szerint megítélni és mesterséges határokkal keretezni, mert minden határon túl nő az igazság, ami Istentől való és örök és aminek korlátok közé szorítására gyenge a gyarló emberi erő, különösen ha azt nem más isteni erő: az ész, a lélek és a szeretet irányítja. És a magyar Himnusz győzelmi hangjai mellett, akarva-nemakarva arra kell gondolni a velünk érzelmi közösséget tagadó idegenek millióinak, hogy nem kis nemzet a magyar, hanem hatalmas és erős, amely ezer éves kultúrájával, ragyogó történelmi múltjával, fajának őserejével és a nyugati kultúra védelmére hivatottságával olyan tényező, amivel a világ minden civilizált népének számolni kell. De lehet-e csodálkozni, hogy történelmünkkel, nemzeti erőinkkel és értékeinkkel tájékozatlan, ellenséges indulatú idegenek lekicsinyelnek bennünket, amikor még magunk is túlon-túl sokat beszélünk gyengeségünkről és szinte egymásnak szuggerál- juk kicsinységünket és sopánkodva belenyugszunk, hogy európai viszonylatban tűrt helyzetbe jutott maroknyi nép vagyunk. Ébredjünk magyarok! A trianoni ökölcsapás első kábulatából már magunkhoz térhettünk volna. Ébredjünk nemzeti erőink öntudatára, az álmodozásból most újból felráz bennünket egy magyar tudós, akiről nem mi, hanem a világ tudósai állapítják meg irigyelt nagy értékét, ami a mienk, magyaroké. És vele együtt mienk, magyaroké a tudomány, művészet és irodalom, a szellemi és testi kultúra olimpikonjainak ezer éves nemzeti kultúránkból kitermelődött számos nagy értéke, amely mint az igazgyöngy, az ezeréves magyar szenvedésben fogantatott. Hát még ha a nemzeti kultúra kincstárában jobban őriztük volna a múltban azokat a magyar értékeket, akik a külföldön kerestek érvényesülést és idők múlásával magyar eredetük elhomályosíttatván, idegen nemzetek kulturkincseit gazdagították. A múltbeli gazdagságunk megengedhette ezt a tékozlást, azon már úgy sem segíthetünk. De szomorú jelenünk és ígéretes jövőnk arra kötelez, hogy ezentúl jobban vigyázzunk értékeinkre és igyekezzünk azokat a magyar nemzeti kultúra koronájának örök díszéül úgy beforrasztani, hogy azok onnan le ne hulljanak és idegen kapzsiság zsákmányául ne szolgálhassanak. A tudomány és a művészet nemzetközi. Ez igaz. Csakhogy a tudós, a művész személye és annak produktumai élesen elhatárolható két különböző tényező. Mindkettő közkincse az emberiségnek és mégis elkülöníthető, mint ahogy példáját mutatja ennek a természet kérlelhetetlen törvénye, amikor az embert messze túlélik alkotásai. Ahol a nemzeti érzés nincs úgy kifejlődve, mint nálunk magyaroknál, és ahol a boldog jólét könnyelműsége nem szab határokat, ott a szellemi arisztokrácia nemzetköziségének problémája nem merülhet fel. De nálunk magyaroknál ez a kérdés nemzeti 1 Három színű (nemzeti) zászló 232
