Szabó Tibor – Zallár Andor: Szent-Györgyi Albert Szegeden és a Szent-Györgyi Gyűjtemény - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 15. (Szeged, 1989)

Dokumentumok - II. A Nobel-díj dokumentumai. Szeged város díszpolgára 1937. október 28.–1938

üggyé magasodik, mert semmikor, de az ország mai szegénységében ezerszerte kisebb kulturértéket sem nélkülözhetünk, mint amilyen egy Nobel-díjas magyar tudós.

Úgy gondolom, hogy Méltóságod magyar szíve és érzése már kiformálta erre a megnyugtató elhatározást, és abban csak megerősíti Méltóságodat a magyar nemzet most Méltóságod felé áramló figyelmének, elismerésének és szeretetének mindenünnen való megnyilatkozása, de tudom azt is, hogy a magyar föld mágnese, amely Méltóságodat a szegedi földhöz vonzotta erősebb, mint az arany csillogásának hatása, ami eddig sem csábította a búvárkodásában elmélyült, cselekvéseiben és eredményeiben grandiózus,1 de személyében és tiszteletreméltó életmódjában igénytelenül szerény tudóst.

Magyarország fennkölt szellemű Kormányzója azt mondta egyszer, hogy úgy szereti kenderesi birtokát, hogy amikor a kormányzás gondjaitól fáradtan olykor oda visszavonulhat, szeretné magához ölelni és megcsókolni a száraz rögöt, a szántást, a vetést, az aranykalásszal ékes rónaságot, amellyel lelke mélyén gondolatban eltársalog.

Igen, a magyar földnek lelke van, amely hívja, vonzza, magához öleli azt, aki megérti szavát, talán azért, mert minden legkisebb porszemében őseinknek sok-sok szenvedése, verejtéke, vére, könnye él.

És aki még megértette a magyar föld lelkét, lehajolt hozzá és amint a Kormányzó mondta, nemcsak az eke vasával, hanem gondolatainak mélységével is szántotta azt, annak a magyar föld föltárja lelkét és minden kiapadhatatlan kincsét, nemcsak a mindennapi kenyér áldását nyújtja, hanem a hit, erő és önbizalom arannyal föl nem mérhető értékeit.

Professzor úr is megismerte és megértette a magyar földet, itt a Szeri puszta közelségében különösen televény szegedi földet, a lélek és tudás ekéjével szántotta azt, lelkének sugallatát követve lehajolt hozzá, felemelte onnan a szegedi föld különleges, rubintos fényű virágát, a paprikát, és a paprika felemelte Méltóságodat a tudomány legmagasabb jutalmának eléréséhez.

Szeged szabad királyi város közönsége, mérlegelve és értékelve azokat a rendkívüli érdemeket, amelyekkel Méltóságod Szeged hírét és dicsőségét, egyik főterményének, a paprikának értékét emelte, önmagát is megtisztelő egyhangú határozattal Méltóságodat a város díszpolgárává választotta.

Minden emberségesen gondolkodó ember szemében Méltóságod tudományos kutatásainak külön nagy értéke az, hogy tudásának erejét nem a gyűlölet; halál és pusztulás, hanem az élet szolgálatába állította és az emberiség javára érvényesítette, kiérdemelve ezzel a tudomány Nobel-díja mellett a józanság és szeretet Nobel- díját is.

Amikor a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel hozott határozatáról szóló díszpolgári oklevelet a város közönsége nevében ezennel átnyújtani szerencsém van, arra kérem Méltóságodat, hogy fogadja szívesen hálánk, ragaszkodásunk, nagyrabecsü1 Hatalmas

233