Szabó Tibor – Zallár Andor: Szent-Györgyi Albert Szegeden és a Szent-Györgyi Gyűjtemény - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 15. (Szeged, 1989)
Szent-Györgyi Albert Szegeden
ő nem nevelő, hanem tisztán tanító intézmény, szakiskola... Ebben az esetben az egyetem egyetlen célja, hogy a kötelező tanítási idő alatt hallgatóinak fejébe 100 vagy 200 kilónyi könyv tartalmát átpréselje, ezután ismét szabadlábra helyezvén őket... Ezzel a felfogással szemben áll két nagy, ősi angol egyetem. Oxford és Cambridge. Ez a két egyetem, eltekintve tudományos kutatásaitól, elsősorban nem tanító, hanem nevelő intézet... Oxford és Cambridge titka az, hogy itt elsősorban embereket, férfiakat nevelnek, nem pedig savanyú, verejtékükben főtt filozófusokat vagy más egyebeket, s e munkájuknál legfontosabb eszközük a sport, mely nem a szellem útján nyomja el a testet, hanem a test útján nyitja meg a lelket... a sport nemcsak a testnevelésnek, de a lélek nevelésének is leghatásosabb eszköze... Az a hallgatóság, amelyet kezem alá a középiskola küld, minden veleszületett tehetsége mellett is kevés kivétellel nemcsak tudósképzésre, de mindennemű felsőbb kiképzésre teljesen alkalmatlan... Abból a 12 évi magolás és drukkolás kivert, ki gyilkolt minden eredetiséget, minden érdeklődést... Az új tanrendszerben a sportnak, mint a test és a testen át a lélek nevelőjének tág tere kell, hogy nyíljék...” A testnevelő tanárok nagy tapssal fogadták a professzor előadását és a kongresz- szus közfelkiáltással fogadta el az előadottak végső következtetéseként beterjesztett határozati javaslatot: „Mondja ki az Országos Testnevelési Kongresszus, hogy a testnevelés, mint lélek- és főleg a jellemnevelés leghatásosabb eszköze, foglalja el helyét a szükségesnek megfelelő teljes mértékben az iskolai nevelés egész vonalán, mégpedig az ifjúságnak újabb megterhelése nélkül az értelmi nevelésre szánt oktatási és tanulási idő megfelelő csökkentése útján.” Az előadás és a határozat nagy vihart keltett a megsértett szaktanárok körében. Fenyegetőztek a jobboldali lapokban közzétett nyilatkozatokban: „A középiskolai tanárság nem elégszik meg ebből a támadásból kifolyólag ezzel az egy megtorló lépéssel, hanem egyszer és mindenkorra véget akar vetni az ilyenféle alaptalan és mélyen sértő támadásoknak. Nem szabad elfelejteniük azoknak, akiket ez a figyelmeztetés illet, hogy a tanári rendnek kezében igen nagy erkölcsi hatalom van letéve. A tanárság ezzel a hatalommal ezután már élni is fog, ennek a hatalomnak birtokában mindig lesz elég ereje arra, hogy elsöpörje útjából azokat az alaptalanul vádaskodókat, akik feljogosítva érzik magukat arra a vakmerőségre, hogy sáros cipőjüket a magyar tanárság fehér tógájába töröljék.”18 Szent-Györgyi, a 37 éves professzor nem ijedt meg az első hazai fenyegetésektől. Más alkalmakkor is beszélt a magyar oktatási rendszer gyengeségéről. A Hóman-féle, kontraszelekciót szolgáló középiskolai reformtervezettel élesen szembehelyezkedett. Az 1934. január 26-i orvoskari ülésen bejelentette, hogy tudomása szerint a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium a középiskolai tanügyi reformokkal kapcsolatban az egyetemi felvételt bizonyos rendfokozatú érettségi bizonyítványhoz kívánja kötni. 16 16 A fehér tógások ellenfele. Szent-Györgyi Albert előadása az iskolai testnevelésről. — Magyar Ifjúság 1981. január 2., 44—45. 18
