Szabó Tibor – Zallár Andor: Szent-Györgyi Albert Szegeden és a Szent-Györgyi Gyűjtemény - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 15. (Szeged, 1989)
Szent-Györgyi Albert Szegeden
következetesen „szabadon választott” témával szerepelt. S hogy a szabad választás jobban szolgálta a tehetségek kibontakozását, bizonyítja az is, hogy későbbi munkatársai ezen pályázatokon korán kitűntek. 1932/33-ban az orvos-vegytani pályadíjat Laki Kálmán III. éves vegyészhallgató, 1933/34-ben Straub F. Brúnó III. éves és Hoffmann Béla II. éves hallgató nyerte el. Gyakran látták az újszegediek korán reggel a KEAC (Kitartás Egyetemi Atlétikai Club) teniszpályára érkezni feleségével, aki kiváló versenyző, délvidéki bajnok volt. Fiákerrel érkeztek, a jellegzetes szegedi jármű megvárta az edzés végét, hogy lakására szállítsa a tudóst. Felesége az egyetemi hallgatónők 77. számú cserkész- csapatának parancsnoka volt. A csapat azt tűzte ki célul, hogy az angol samaritanus mozgalom mintájára segítségére siet azoknak az elesetteknek, akik el akarják dobni maguktól az életet. Hazánk az öngyilkosságok százalékában akkor is vezető világhatalom volt. A csapat inspekciósa naponta jelentkezett a rendőrségen, ahol megkapták az érdekeltek nevét és tartózkodási helyüket. A cserkészlányok nyomban felkeresték kórházban vagy otthonukban az öngyilkosjelölteket, és megkezdték tevékenységüket. Munkájuk nem csupán pszichológiai tevékenységben merült ki, hanem az okokra irányult. így anyagilag segítették a szegényeket, ápolták a betegeket, összeköttetéseik és utánjárásuk révén állásba helyezték a munkanélkülieket. Ha se hajléka, se kenyere nem volt az illetőnek, addig tartották a cserkészotthonban, míg el nem helyezték.14 15 A fiatalos feleség gyakran tűnt fel a városban férjének társaságában, mint teniszpartner, koncertlátogató, vagy színházi előadások nézője. Leányával együtt gyakori vendég volt a laboratóriumban is, mint a családias összejövetelek háziasszonya, de a C-vitamin kivonásában a paprikahasítás munkájából és a kísérletekből is kivette részét. Kettőjük titka — mert erről Szent-Györgyi professzor nem nyilatkozott — hogy 1938-ban közös amerikai útjukról a feleség miért nem tért vissza Szegedre. A KÖZÉPISKOLÁRÓL ÉS A TESTNEVELÉSRŐL A sportbarát tudóst nem sokkal hazaérkezése után felkeresték, hogy 1930. november 22-én tartson előadást a szegedi országos testnevelési kongresszuson „Az iskolai ifjúság testnevelése” címmel.16 Az előadás előrevetíti Szent-Györgyi pedagógiai gondolatait. Alkalmat adott arra, hogy a testnevelés kapcsán megvizsgálja, hogy akkori iskolarendszerünk, amely a régi idők öröksége, megfelel-e az új és változó idők követelményeinek. Az előadás néhány jellemző részlete: „Az egyetem, mint minden iskola, tanítványaival két dolgot tehet, taníthatja és nevelheti őket. Az európai kontinensen a legtöbb egyetemnek az a felfogása, hogy 14 Cserkészlányok munkája az öngyilkosjelöltek megmentéséért. — Délmagyarország 1931. április 23., 5. 15 Szent-Györgyi Albert: Az iskolai ifjúság testnevelése. — Testnevelés 10; 12. 783— 789, 1937. 17
