Szabó Tibor – Zallár Andor: Szent-Györgyi Albert Szegeden és a Szent-Györgyi Gyűjtemény - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 15. (Szeged, 1989)

Szent-Györgyi Albert Szegeden

sürgősen távozniuk kellett. Munkásnak álcázva magát, feleségével és kisleányával egy éjszaka átlépte a magyar határt, magával vitte tudományos felszereléseit is. Még Pozsonyban írta meg bátyjának, Szent-Györgyi Pál szerkesztőnek kérésére az Esztergomi Népszava 1919. február 28-i számában megjelent Tudomány és szocializmus című cikkét:

„...A szocializmus legerősebb szövetségese éppen a tudomány, hiszen a szocializmus maga is tudomány és avval együtt az emberiség legértékesebb kincse, mely a legerősebb lánc a legtávolabb eső nemzetek között is.

A kapitalista állam képmutatása is pártfogásba vette a tudományt, ott, ahol az üzleti érdekeinek megfelelt, de nem átallotta a tudománytól megvont utolsó filléreken ágyúkat, fegyvereket és öldöklő szerszámokat gyártani, s a milliókba kerülő hadsereget fenntartani... Ne féltsük hát a tudományt a szocializmustól! A mi nyomunkban támad majd csak igazán az emberiség javát szolgáló tiszta, kapitalista hazugságoktól mentes valódi tudomány. Ezek nyújtják a mi fegyvertárunknak a legbecsesebb eszközöket...”

Megírásának indítékáról így nyilatkozott nyolcvanéves korában:

„Pál bátyám rövid ideig szerkesztője volt az újságnak, és ő kért meg, hogy írjak egy cikket. Magam Pozsonyban voltam asszisztens, és mély benyomást tett rám, hogy a munkásság felemelte szavát az egyetem mellett...”6

Csekély anyai örökségével vándorútra indult. Feleségével, valamint Kornélia (Nelli) leányával 1919-ben néhány hétre Prágába költözött, ahol A. Tsermak élettani intézetében elektrofiziológiai tanulmányokat végzett, majd Berlinben L. Michaelis intézetének laboratóriumában lett asszisztens (1919—1920). Minthogy kinevezésére nem volt lehetőség, elhatározta, hogy a trópusokra megy. Ezért Hamburgban a Trópusi Egészségügyi Intézetben bakteriológiai és kémiai kutatásokat végzett (1920—1921). Ezután a leideni Farmakológiai Intézetbe került Verzár professzor helyére, aki abban az időben tért vissza hazánkba. Két tevékeny év után (1922—1923), amely idő alatt egyre fokozódó mértékben fordult figyelme a fiziológiai jelenségek és a farmakológiai hatások hátterében meghúzódó, és azok alapját képező kémiai folyamatok felé, H. J. Hamburger professzor meghívására az ugyancsak hollandiai Groningen egyetemére megy magántanárnak (1923—1926). Ezen első, kinevezéssel járó állásában eltöltött négy év alatt kezdett behatóan foglalkozni a sejtoxidációval, és kísérletei 1924-ben eldöntötték az O. Warburg és H. Wieland közötti vitát.

Hamburger váratlan halála után új állást kellett keresnie, ezért feleségét és leányát a bizonytalanság elől hazaküldte Magyarországra. Rövid ideig Londonban

6 Szállási Árpád i. m. Szent-Györgyi Pál a Károlyi-kormány megalakulása után az Esztergomi Népszava szerkesztője lett. A Komárom és Esztergom múltja és jelene című könyv úgy emlékezik meg róla, mint „egy jó nevű úri család leszármazottja”, aki „a nemzetközi szocialista táborhoz csatlakozott és azokat az elveket kezdte nyíltan hirdetni, amelyeket ez a tábor vallott”. A Tanács- köztársaság bukása után vizsgálati fogságba került, majd Bécsbe emigrált. A bécsi filharmonikusokkal több hangversenyt adott. Innen Hollandiába, Dortmundba szerződött, majd Németországba ment. Stuttgartban családot alapított, az ottani zenekar karmestereként. 1972-ben halt meg.

11