Tanulmányok Csongrád megye történetéből 14. (Szeged, 1989)
Kruzslicz István: Adatok a hódmezővásárhelyi városigazgatás történetéhez (1848–1873)
1 őrmester, 2 adóhajtó, 6 lándzsás, 5 tizedes, 1 kisbíró, 1 hivatali szolga, 1 szobás, 1 városi kocsis, 1 udvaros, két lovas hadnagy, 4 toronyőr, 7 vízipuska felügyelő, 1 csősz (epres kerti) 1 csősz (kistói), 1 kertész, 2 bába, 1 koldusbíró, 1 órafelügyelő, 1 kutyapecér. A külső közbiztonság fenntartására 1 csendbiztos és 4 csendőr.63 A márc. 4-i közgyűlésen került sor a lemondott Pokomándy István helyére törvénykezési tanácsnok választására. A tisztséget Vári Szabó Sándor nyerte el. A telekkönyvvezetői hivatalt Röszler József vette át.64 A tisztikar teljes névsorát az ápr. 3-i közgyűlésen ismertették: polgármester Kovács Károly, a főbíró Fekete Mihály, a főkapitány Fehérvári Ferenc, alkapitány Soós István, főjegyző Vargha Imre, aljegyzők Borotvás Kálmán és Soós János. Tanácsnokok: Técsy József, Máry Sándor, Kossá László, Vári Szabó Sándor, Lukács Ferenc, Engelthaler Ferenc, Karasz Sámuel, Juhász Mihály. Számvevő Party János, pénztárnok Gallai István, ügyész Papy Sámuel, mérnök Pokomándy György, gyámi pénztárnok Vekerdy József, ellenőr Vigh István, iktató és kiadó Pokomándy István, írnokok Posgai János, Kovács Pál, adószedők Szabó István, Baranyi Péter, előfogati biztos Herczegh Ignác, telekadó ügyvezető Röszler József, orvos Dékány Sámuel, sebész Vári Szabó Károly, csendbiztos Bojda István.65 A képviselőválasztások eredményeként 171 képviselőt választottak, akik közül mintegy 30 fő értelmiségi: 6 lelkész, 4 tanító, 2 tanár, 1 mérnök, 1 gyógyszerész, 4 ügyvéd, 1 országgyűlési képviselő, 9 megyei tisztségviselő (ide soroltuk a ref. főgondnokot és a kántort is). Iparos 12 fő: 5 tímár, 3 bognár, 1 kovács, 1 kőműves, 1 asztalos, 1 szabó. A többieknél nincs foglalkozás megjelölve. Utoljára 1861. szept. 18-án ült össze a népképviseleti közgyűlés, mely nyilvánosságra hozta az országgyűlés feloszlatását. November 7-én jelentették be, hogy —- miután a megyei gyűléseket is betiltották — a képviselők és a tisztikar nem folytatják tevékenységüket. Az 1861 novemberétől bevezetett Schmerling — provizórium a politikai élet területén, az igazgatás vonalán az alkotmányos jogokat ismét felfüggesztette és újabb nyílt abszolutisztikus bürokratikus kormányzást vezetett be. Az 1861. nov. 12-én kiadott helytartótanácsi rendelet utasította a tisztikart és a közgyűlést munkája folytatására mindaddig, míg a város ügyeinek további kezelését illetően újabb rendelet nem jelenik meg.66 Közigazgatás 1862—1872 között Az alkotmányos időszak megszűnése és az új rendszer bevezetése közötti időszakban 1861. december végéig még három alkalommal hívtak össze közgyűlést, kizárólag azzal a céllal, hogy az új tisztikar kinevezéséig a még hivatalba kényszerített tisztviselőkkel együtt a folyamatban levő ügyeket intézzék. A tisztikar kinevezése még valószínűleg 1861 decemberében megtörtént, mert jan. 2-án az év első tanácsülésén már Fekete Mihály az új polgárnagy, aki korábban a főbírói tisztséget töltötte be. Az új főbíró Vári Szabó Sándor, aki azelőtt főkapitány volt. Flelyettese Mári Sándor. A főkapitány Soós István, a városi ügyész Tornyai Pál, a főjegyző Balázs János, aljegyző Vig István lett. Party János számvevő megmaradt 63 Uo.: 1861. febr. 13. 28. sz. 64 Uo.: 1861. febr. 13. 34. sz. 65 Uo.: 1861. ápr. 3. 104. sz. 66 Uo.: 1861. dec. 9. 313. sz„ 314. sz. 235
