Tanulmányok Csongrád megye történetéből 14. (Szeged, 1989)
Földváriné Kocsis Luca: Az 1929-es törvényhatósági választások Szegeden
A kisgyűlés politikailag a többségi párt centrumát testesítette meg. A kisgyűlési pozíciókon való osztozkodás inkább az egységes párton belüli nézeteltéréseket vetette felszínre. Az elégedetlenkedő' választási szövetségesek vezetőinek (Dobay Gyula, Körmendy Mátyás, Petrik Antal, Wimmer Fülöp) a főispán azáltal szolgáltatott elégtételt, hogy kinevezési jogával élve bevonta őket a kisgyűlésbe. A keresztényszocialista párt vezetője (Karácsonyi Guidó) és a helyi „ébredők” ismert vezére (Széchenyi István) főispáni kinevezéssel a póttagok sorába került.46 Majdnem a kisgyűlési pozícióként való harc hevességét idézte a közigazgatási bizottság 10 tagsági helyének betöltése.46 47 A közigazgatási bizottság albizottságainak és a közgyűlés többi állandó bizottságának újraválasztására 1930 februárjában került sor. Pártközi konferencián készítették elő a jelöléseket. A szociáldemokrata képviselők ezúttal is kiszorultak a fontosabb bizottságokból (pénzügyi, jogügyi, közüzemi, számonkérő).48 Az ÁLTALÁNOS TISZTÚJÍTÁS, A POLGÁRMESTER SZEREPE A th. bizottság alakuló ülésének napirendjén szerepelt az általános tisztújítást megejtő közgyűlés előkészítése is. Ennek időpontját december 7-re tűzték ki. A választás alá eső tisztviselői állásokat a főispán pályázati hirdetményben tette közzé, melynek határideje november 29-én járt le. A pályázatok elbírálására, a jelöltek névsorának összeállítására az alakuló ülésen megválasztott kijelölő választmány 3 tagja volt hivatott (Kószó István, Széli Gyula, Dobay Gyula).49 Az új törvény értelmében az önkormányzati tisztviselőket életfogytiglan választották (a korábbi 6 éves ciklus helyett), kivéve a polgármestert, akinek megbízatása 10 évre szólt. A tisztújító közgyűlést ünnepélyes külsőségekkel rendezték meg, amely a jelölések és a választások eredményeit tekintve a régi tisztviselői kar megerősítését jelentette. Somogyi Szilveszter polgármestert újraválasztották, aki eskütétele és a főispáni köszöntő után óvatosságra intő programbeszédet mondott. Ezt követően került sor a főtisztviselők megválasztására: főjegyző Tóth Béla, az öt tanácsnok (sorrendben) Fodor Jenő, Rack Lipót, Csonka Miklós, Pálfy József, vitéz Szabó Géza, tiszti főügyész Simkó Elemér. A jelölésektől eltérő, meglepetést keltő eredmény a polgármesterhelyettes és az árvaszéki elnök posztjára vonatkozóan született. Polgármester- helyettest, a Szervezeti Szabályrendelet értelmében, a főjegyző és az öt tanácsnok közül kellett választani. A korábbi polgármesterhelyettes Fodor Jenő helyett Pálfy Józsefet, a negyedik tanácsnokot választották meg (75:95 arányban). Az árvaszék volt elnökét, Bárkányi Zoltánt is leszavazták, helyére Flegedűs Antal került (64:101). A főtisztviselők nevében az új polgármesterhelyettes, Pálfy József szólt a közgyűléshez a közigazgatás megnövekedett feladatairól. Ezt követően a többi tisztviselői állás betöltésére is sor került.50 46 A kisgyűlés személyi összetételére vonatkozóan lásd a II. sz. mellékletet. 17 CsmL Kgy. jkv. 1929 — 554. sz. 48 Délmagyarország, 1930. febr. 9. 49 CsmL Kgy. jkv. 1929 — 555—556. sz. 50 CsmL Kgy. jkv. 1929 — 560—617. sz. — A városi tisztviselők és alkalmazottak létszámát a Szervezeti Szabályrendelet állapította meg. Egy 1934-es összehasonlító statisztika szerint a th. városok között legtöbb tisztviselője Szegednek volt (a fizetési osztályokba sorolt tisztviselők száma 269 fő), legkevesebb pedig Székesfehérvárnak (55 fő). Ezen kimutatásban az összes tisztviselői és alkalmazotti létszám Szegeden 1369 fő. Magyarország évkönyve. Budapest, 1934. 415—420. old. 295
