Tanulmányok Csongrád megye történetéből 14. (Szeged, 1989)
Kruzslicz István: Adatok a hódmezővásárhelyi városigazgatás történetéhez (1848–1873)
ügyi, gazdäszati és kertészeti, építészeti és szépészeti, pénz-,adó és közmunkaügyi, jogügyi, ipar és kereskedelmi szakosztályokat szerveztek. A rendezett tanács kerek egy évig állt fenn. 1873. június 15-én a város elnyerte az önálló törvényhatósági jogot, melynek következtében újabb választásokra és átszervezésekre került sor. Az ÖNÁLLÓ TÖRVÉNYHATÓSÁGI JOG ELNYERÉSE 1870—1871-ben a közigazgatás vidéki kereteit két törvénnyel szabályozta a kormány. Az 1870. évi XLII. te. a törvényhatóságok, az 1871. évi XVIII. te. a községek helyzetét rendezte. Ezek a törvények a megyék szerepét a községek felett a régi keretekben tartották meg, s csak a minisztérium adminisztratív tuteláját és a főispáni felügyeletet építették ki, melyet az addig szabad királyi városokra is kiterjesztettek.109 Hódmezó'vásárhely a községi törvény alapján 1872-től ismét rendezett tanácsú város lett. 1873-ban az önálló törvényhatósági jog elnyerésével az önkormányzat átszervezésére az 1870. XLII. te. alapján került sor. A törvény lényegében a megyék önkormányzatát szabályozta, de vonatkozott a szabad királyi városokra és az önálló törvényhatósági jogú városokra is, melyek jogállás tekintetében a megyékkel egy szintre kerültek. Még 1871-ben több beadvánnyal fordult a város a kormányhoz, melyben kérte az önálló törvényhatósági jog törvénybeiktatását.110 A törvényjavaslatot 1873. febr. 1-jén tárgyalták a képviselőházban. A főrend iház tárgyalása még hátra volt, amikor váratlan akadályt jelentett az ügy előrehaladásában az a tény, hogy a gróf Károlyi családnak az úrbéri viszonyokból folyó kisebb királyi haszonvételi joga még fennállt a várossal szemben. A tárgyalásra benyújtott különvélemény szerint e jog szabad gyakorolhatását és megóvását a városnak egy saját úrbéri kötelezettséget ellenőrző és bíráló törvényhatósággá emelése lehetetlenné teszi.111 Németh Albert országgyűlési képviselő febr. 1-jén kelt sürgönyében javasolta a városnak, hogy rendezze a regálék kérdését a grófi családdal. A regálék ügyében Matók Béla városi főügyész pedig azt javasolta, hogy az uradalom bormérési, vásár-, piac-, helypénzszedési jogának bérletét, amely szt. Mihály napján telt volna le, újra vegye ki a város. A présház, a Szarvas, a Sas és Hajda vendégfogadók épületét szintén bérelje ki. Ez szerinte bizonyságul szolgál, hogy a város a földesúri regálékat nem kívánja csorbítani az önálló törvényhatósági jog elnyerése esetén sem. (Akkor még nem merült fel, de később a város megvásárolta ezeket a regálékat a Károlyiaktól.) Ez a kis közjáték természetesen nem veszélyeztette az önálló törvényhatósági jog elnyerését. Tisza Kálmán a képviselőház februári ülésén szólt az ügy mellett, ugyanakkor Deák Ferenc és Németh Albert képviselő is aktívan támogatták a beterjesztett javaslatot. Matók Béla javaslatára egy küldöttséget nevezett ki a képviselőtestület, amely Majláth György országbírónál járt közbe. Pokomándy István polgármester, Matók Béla és Gosztonyi Sándor küldöttségi tagok Pestre utaztak, felkeresték Németh Albertet a város országgyűlési képviselőjét, kinek segítségével 1873. febr. 11-én kihallgatást nyertek Majláth Györgynél, a főrendi ház elnökénél. A küldöttség jelen109 Csizmadia Andor: Bürokrácia és közigazgatási reformok Magyarhonban. Bp. 1979. 15. 110 CsmL Hf. Hmvhely v. Közgy. jkv. 1871. márc. 29. 137. sz., 167. sz., 260. sz. 281. sz., 468. sz. 111 Uo.: 1873. febr. 4. 43. sz., 44. sz. és Tanácsi iratok 1873. febr. 8. 148. sz. 247
