Tanulmányok Csongrád megye történetéből 14. (Szeged, 1989)

Máté Zsolt: Szeged XVI. századi helyrajza

Alsóváros nevét 1359-ben,111 1412-ben és 1422-ben inferior Zeged néven említik112. Alszeged is önálló jogi község volt, egy nagyobb szigeten feküdt110 bíróválasztásáról Zsigmond egy 1412-es oklevele szól) ...civitatis Alzeged.113

A város magja a királyi vár volt. Hajdan önálló sziget volt, az 1879. évi talajfúrások szerint114 kiemelkedő' magaslatot képezett. Még az 1552-es ostrom alkalmával is a vár egyik oldalánál (valószínűleg nyugati!) mocsár terült el, és csak ezen áthatolva lehetett a vártól délre eső révhez jutni.115

A várhoz kapcsolódott a vár déli oldalától fogva mély árokkal és sövényfonásos karókkal körülvett központi településmag, amelyet valószínűleg Zsigmond királynak 1405. évi törvénye116 — a decretum minus — után vettek körül védművel, a „palánkkal, amelyről a városrész a nevét is kapta. A várnak és a településnek ezt a kapcsolatát Vorburgstadt elrendezésként tartja számon a szakirodalom: A palánk a vár külső erődje volt.

A palánkon belüli városrészt széles szabad térség választotta el a vártól. A palánki városrész külön említésével a korai időben nem találkozunk. Plébánia temploma, a Szent Demeter templom 1332-ben szerepel a pápai tizedjegyzékben,117 a városrész azonban nincs külön megnevezve. A „Szeged” elnevezést először a királyi vár viselhette, majd később a Palánk. A palánk fennállására utal — esetleg — Albert király 1439 évi oklevelében.118 A ”. . . castrum nostrum Zegediense ac opidumsimiliter Zegediense...” ui. a korábbi oklevelek civitas szavával szemben az opidum — klasszi- szikus jelentése szerint — erődített város, a késő középkorban mezőváros. Tinódi 1554-ben a „Szegedi veszedelem”-ben már világosan említi a palánkot: „...a hajdúk... kerítésen belöl városban száliának, városbeliekkel kapura rohanának.” Majd pár sorral odább: „Hederbég az várban ingben szaladt vala.” (Tudjuk, a szandzsákbég a mai Roosewelt tér környékén lakott.)

A vártól északra eső Felsővárost (Felszegedet) a víz és mocsárvilág védte, semmiféle erősítésről nem tudunk a későbbi időkből sem.

A vártól és a Palánktól délnyugatra fekvő Alsósáros (Alszeged) esetében azonban olyan helyneveket találhatunk, amelyek egy kezdetleges védmű emlékét őrizhetik. Alsóvárostól nyugatra a város legelői terültek el. Alsóvárosnak a legelők felé eső szélén futó árkát a „város sánca” néven említik a régi térképek. A régi Alsóváros délnyugati csücskén pedig — a mai Vadkerti térnél — volt a Tompái kapu.119 Ezek a nevek még az 1850-es térképen is szerepeltek.120 A kapu feltétlenül körülkerített- ségre utal. Az árok, sánc pedig összefügghetett az 1522-es Árokhát utcanévvel. Ezt az utcát ui. Alsóvároson sejtjük.

Valószínűleg Alsóvárosra érthetjük Márki Sándor leírását is.121 „A Dózsa-féle keresztesek ellen a város két külvárost, melyek a kirákyi vártól távolabbra estek, s épp ennél fogva védtelenek voltak, sáncokkal körülvett” (1514). A másik külvá111 Reizner IV. k. p. 4. n. Zeged inferiori.

112 Anjoukon okmánytár. Bp. 1891. VI. k. 383. oklevéltár IX. és XII.

118 Reizner IV. k. p. 24. IX.

114 1. Bibliográfia, Talajfúrások 1880.

116 Reizner I. k. p. 48, és Hadtörténeti Közlemények 1896. évf. p. 111.

118 Reizner I. k. p. 48, Reizner IV. k. p. 5. IV.

117 Györffy 1963 = Monumenta Vaticana I/L. 174.

118 Reizner IV. k. p. 45. XXV.

118 Cs. Sebestyén 1938/1 p. 88, Vő. forrás 1850.

120 Forrás 1850.

121 Reizner I. p. 90. Nem tudjuk, Reizner itt honnan idéz, számításba jöhet: Márki S.: Dósa György és forradalma. Bp. 1886. p. 145. vagy Verancsics György, összes munkái. Pest, 1857. Nem hisszük, hogy a szerzők Szeged vonatkozásában jólértesültek voltak.

24