Tanulmányok Csongrád megye történetéből 14. (Szeged, 1989)

Máté Zsolt: Szeged XVI. századi helyrajza

rossal nem tudunk mit kezdeni. A Felsőváros erősítésének ui. ez egyedülálló említése lenne, s a központi településmag — a Palánk — ekkor már erődített lehetett, s nem is esett nagyon távol a vártól. Elképzelhető azonban, hogy a szerző mégis a palánki városrész újabb megerősítéséről beszél. 1543-ban a törökök megerősítették a várat, a palánkot pedig kettős földbástyá­val és a sáncok koronáján karós sövényfallal vették körül.122 Lambion császári mér­nök 1695. évi felmérése ezt az állapotot tünteti fel.123 A korábban 3 önálló község Szeged, Felszeged és Alszeged, a XV. század köze­pére egyesülhetett, mert ezután külön említésükkel már nem találkozunk. Az 1522-es tizedjegyzék városrészek nélkül sorolja fel az utcákat. Az 1546-os defter azonban megkülönbözteti a szegedi vár lakóit, a Felsővárosi várost, Középvárosi várost, Alsóvárosi várost. A „vár” lakói nyilvánvalóan nem az erődben, hanem a pa­lánkban laktak. A Középváros helyét Vass Előd — a forrás közlője — egyértelműen a vártól nyugatra gondolja.124 A fő gondot az okozza, hogy az 1713-ból fennmaradt, alapvető forrásértékű térkép125 ezen a helyen nem tüntet fel települést. Tehát a Közép­város a török idők végére elnéptelenedhetett. Kifejezetten városszerkezetre utaló megjegyzéseket találunk II. Fülöp burgundi herceg tanácsosa és lovászmestere — Bertrandon de la Brocquiére — 1433. évi úti élményeinek leírásában.126 A lovag nagy mezei városnak említi Szegedet, ír a nagy daru és túzok piacról, lóvásárról, Szeged templomáról, amelyet a templomokról szóló részben a marianus ferencesek palánki templomával azonosíthattunk. S azt írja, Szegednek csak egy utcája van, s ezt egy mérföld (1 francia mérföld: lieu 4,45 km) hosszúra becsüli. Ez a távolság kb. megfelel az alsóvárosi mai Sárkány utcától a felső­városi Tarjánig, a belvároson átvezető út hosszának. (A középkori város két legtávo­labbi pontja ez lehetett.) A szövegből nem világos, mire gondol a lovag azzal, hogy csak egy utcája van a városnak. Valószínű, hogy a városon átvezető országúiról beszél, mert ez a város mindhárom részét felfűzte. De Szeged sohasem volt jellegzetes egyutcás település. A középkori országút északról Algyő felől érkezett a városba, vonala a régi tér­képek elnevezését követve: Gyevi út (a legnagyobb felsővárosi sziget közepe)—Vár, északi kapu—Vár, déli kapu—Palánk (Oskola utca)—Klastrom kapu (Dóm tér dél­nyugati sarka)—Szentháromság utca—Flavi Boldogasszony templom (a régi ispotály előtt dél felé fordul)—Fazekas utca—Kovács utca—Tompái kapun Törökkanizsa felé hagyta el a várost.127 Fontos megjegyeznünk, hogy a Felsőváros főutcája a Szent György utca (mai Dugonics utca) volt.128 Másik főútról beszél az 1578-as defter: a vámhelytől, a révtől a Duna—Tisza köze felé a Palánkon és a Középvároson átvezető, egymásba kapcsolódó utcasor vezette át a forgalmat129. 122 Reizner I. p. 110 = Forgách Ferencz, Magyar históriája Pest, 1866. p. 33. (Bp. 1982. p. 39.) 123 Forrás 1695. 124 Vass 1979. p. 19. 125 porrás 1713/1 (lásd 8. sz. térkép). 124 Reizner I. k. p. 45—46. = Memoires de l’Institut National, Sciences morales et politiques, Paris an. XII. T. V. p. 122. = Brüsseli okmánytár, Pest 1859. IV. k. p. 301-től. Új fordítása Palásti László Szeged, 1983. 127 Cs. Sebestyén 193 8/p. 72. 128 Uo. 129 Szeged 1983. p. 540 = Halasi-Kun, Tibor 1964. p. 16—17. 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom