Tanulmányok Csongrád megye történetéből 14. (Szeged, 1989)

Kruzslicz István: Adatok a hódmezővásárhelyi városigazgatás történetéhez (1848–1873)

mellyeket a törvény a kapitányi hivatalhoz sorozott, és kisebb kihágási ügyekben bíráskodott.

A város ügyésze kötelessége a magva szakadt jószágok szemmel tartása, s azoknak a város részére elfoglalása, a restelendő adófizetők megidézése, a város perei vitele — szorgalmazása — és a szegény sorsú perlekedők pártfogója mindenkor kiküldetés mellett, egyszersmind számvevő számadásoknak minden nemű bevételeknek és kiadásoknak vizsgálója. A tanácsnokok senátorok foglalatosságaik s kötelességeik a rendezett tanács alakítása után fognak meghatároztatok”

A megválasztandó hivatalnokok meghitelesítésére az esküformulát szintén elkészítették: „Én NN esküszöm az egy igaz Istenre, hogy mindazt mit a ...-i hivatalra nézve az Ország törvénye szerint tisztemhez képest tellyesíteni kötelességemhez tartozik, híven, részrehajlás és haszonlesés nélkül lelkiesméretesen tellyesítem.” Az esküdtek a rendezett tanács megalakulásáig maradnak hivatalukban. A tisztújítás illetve a választás módját a márc. 24-i közgyűlésen a következőképp határozták el: a tisztválasztáshoz a szavazatszedőket és kijelölőket úgy választják meg, hogy a választópolgárok az általuk javasolt és otthon papírra írt 10 becsületes polgár nevét magukkal hozva az elnöknek adják át. Ezután ismét másik papírra írnak 10 nevet, kikből a jelölőket választják. Ezeket a szavazatszedő küldöttségnek adják át. Az írni nem tudók mindezt élőszóban jelentik. A hivatalnokok választására nézve a választások helyét a városháza udvarán sorompóval különítik el. A városháza folyosóján 2 szavazóhelyiséget állítanak fel, olyan módon, hogy „minden szavazó felekezet” külön helyen járulhasson a golyós ládákhoz. A golyókat és ládákat Szegvárról szállítják Vásárhelyre.12

A rendezett tanács 1849. márc. 30-án tartott első tanácsülésen kezdte meg működését. Az újonnan választott polgármester Szabó Mihály lett, a főbíró Fekete Mihály, a főjegyző Póka Sándor, az aljegyzők Vincze Sándor és Balázs János. A tanácsnokok Papy József, Jeney János, Bartha Sándor, Matók Sámuel, Lukács Ferenc, Varga István, Fehér János, Szenti János, Karasz Sámuel és Engelthaller Ferenc.

Az első napirendi pont a hivatalnokok választását tartalmazta. A katonabiztosi hivatalra Danes István jegyzőt választották meg.13 A hivatalnokok választása több tanácsülésen keresztül húzódott, a szervezés hosszabb időt vett igénybe.14 A megyei adó beszedése feletti ellenőrzés és az újoncállítás továbbra is a megyei közigazgatás hatáskörébe tartozott.15

A rendezett tanács szerveinek kiépítése folyamatosan történt. Az esküdtbírói hivatal pénztárának a városi főpénztárnok által történő átvételére ápr. 30-án hozott a tanács határozatot. Az elsőfolyamodású bíráskodása megyétől átkerült a városhoz. A perek átvételére máj. 19-én küldte ki a tanács Medgyaszai Károly városi ügyészt, aki júl. 21-én mutatta be azt az átvételi jegyzéket, melynek alapján, a perek anyagát átadta Fekete Mihály főbírónak. Vígh István pénztárnok máj. 4-én panaszt terjesztett elő, melyben sérelmezte, hogy a városi pénztárat összevonták az adószedői hivatallal, és így egyedül nem tudja ellátni azokat a feladatokat, melye kte azelőtt 2—3 ember látott el. Ugyanezen a napon a polgármester előterjesztésére pusztai felügyelőket választanak.16

13 CsmL Hf. Hmvhely v. Közgy. jkv. 1849. ápr. 18. (Az 1 sz.-hoz tartozó, választással kapcsolatos jegyzőkönyvek.)

13 CsmL Hf. Hmvhely v. Tanácsülésijkv. 1849. márc. 30.1. sz.

11 Uo.: 1849. ápr. 12. 68. sz. (Írnokok felesketése), ápr. 22. 120. sz. (város dobosa), ápr. 30. 157. sz. (két futár elbocsájtása).

16 Uo.: 1849. máj. 4. 184. sz.

16 Uo.: 1849. ápr. 30. 160. sz., máj. 4. 189. sz. 253. sz. máj. 19. 246. sz. jún. 21. 286. sz.

225