Tanulmányok Csongrád megye történetéből 14. (Szeged, 1989)
Gilicze János: Földeák község áttelepülése 1845–46-ban
munkások fogadása, fizetésük a községet terheli. Návay Károly felmentette a lakosokat a kerti fák átültetési kötelezettsége alól, mert gyümölcsösét belső kúriául meghagyja. A bevetett és felszántott területeket csak a termények betakarítása után készek fokozatosan átengedni.32 A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE ÉS AZ ÁTTELEPÜLÉS 1846. február 2-án a községi elöljáróság, mivel több engedmény kicsikarását lehetetlennek tartotta, „teljes megelégedéssel” elfogadta a feltételeket. Csupán azt kérték, hogy az új helyen még meglévő uradalmi épületeket ideiglenesen helységházának, jegyző és iskolaháznak használhassák.33 Közel nyolc hónapos alkudozások után végre elhárult minden akadály az egyezség megkötése elől. Február 7-én Földeákon az alispán által kijelölt küldöttség — melynek tagja volt Hervay István táblabíró mint elnök, Pozsonyi Ferenc főszolgabíró, Mátéffy Lajos esküdt, Mátéffy Pál mérnök, Cseresznyés István tiszti főügyész és Bánfi József mint küldöttségi jegyző — felolvasta és megmagyarázta a több száz összegyűlt lakosnak az egyezségtervezetet, amit azután Návay László, János, Károly, Tamás és Mihály valamint Rakonczai Mihály bíró, Rakonczai István adószedő, Szabó Imre esküdt bíró, Bugyi András és Vízhányó Imre esküdtek, a választott közlakosok és a megyei küldöttség tagjai aláírásukkal, illetve kézjegyeikkel ellátva jogerőre emeltek. Elhatározták azt is, hogy a szerződést jóváhagyás céljából azonnal megküldik a Helytartó Tanácsnak. A megállapodás 8 pontja lényegében tartalmazta azokat a korábbi kikötéseket, amelyeket a földesurak karabukai majorságuk átengedéséért megszabtak, így a középületek felállítását, a legelők kölcsönös kipótlását, az ugarföldek egyesítését, a házak elbontását, határidejét és bírság kilátásba helyezését, a területek fokozatos átadását és a Návay Károly-féle gyümölcsös esetleges átültetését.34 (Lásd: melléklet). A felsőbb jóváhagyás hiánya késleltette a munkálatok beindulását. 1846. március 27-én az elöljáróság bejelentette a Návay családnak, hogy választott küldöttsége a Helytartó Tanácsnál járt, ahol sürgette a szerződés mielőbbi megerősítését. Ott kedvező választ kaptak és ezért kérték, „hogy addig is, míg ezen ügy egészen be végződik ... földmérnök úr ... munkálkodhasson és lakosainknak telkeit kijelölhesse.. .”35 A földesurak engedélyt adtak Mátéffy Pál Csanád vármegye hites földmérőjének, hogy „Új-Földeák” kimérését megkezdje. Két segédjével nyomban nekilátott a munkának. Az új települést 115 kát. holdon közvetlenül a Szárazér mellé tervezte szabályos téglalap alakúra. Kimért 311 belső telket, melyből 16 újonnan kiosztott zsellér telek volt. A karabukai terület legmagasabb pontjára helyezte a község főterét szabályos négyzet formájúra. A tér közepét a megépítendő templom és a piac számára jelölte ki. Itt hasították ki a telkeket az új helységháza, iskola és egyéb középületek számára is. Az új községet egy keresztutca két részre osztotta. Mindkét oldalon négy egész és két félsoros utca volt.36 1846 nyárutóján megkezdődhetett az áttelepülés. A házakat vert falból és vályogból építették minden alapozás nélkül, zömében csak szoba-konyhásra. A falakhoz szükséges földet a temető melletti, ma is meglévő sárgagödörből nyerték. 1846 szeptemberének végére az utolsó lakóházak 32 N. cs. L. 88. sz. 33 N. cs. L. 88. sz. hátiratán a község nyilatkozata. 34 CsmL (Mf.) Fk. i. tanácsülési jkv. 1846. 164. sz. 35 N. cs. L. 85. sz. 36 CsmL (Mf.) Fk. i. szám nélkül. Új Földeákon kiosztott telkek lajstroma. 181
