Tanulmányok Csongrád megye történetéből 14. (Szeged, 1989)
Máté Zsolt: Szeged XVI. századi helyrajza
hogy a rendházuk a Várban állott, ez azonban nagyon valószínűtlen. Azon a feltételezésen alapult, hogy templomuk azonos lett volna a Szent Erzsébet templommal, amelynek írásbeli helyét Dugonics András említi (lásd késó'bb!). Sokkal inkább gondolhatunk arra, hogy a Palánk északi részén feküdhetett, az 1546-os defterben szereplő Boldogasszony utca városnegyedben. (Ez a negyed a szandzsákbég lakóhelye is volt.) Ha itt állott a templom, jellegzetes helye megfelel a ferencesek XIV. sz.-i gyakorlatának : templomaikat szívesen telepítették a város szélére, hogy „toronyként” a város védelmi rendszerének szerves részét képezze. Ugyanakkor ez a hely megfelel annak a törökkori leírásnak is, amely romos kolostorról beszél, „amelyet egyik oldalról az országút, a másik oldalról egy romos templom, a harmadik oldalról... kő házak határolnak” ... „ehhez csatlakozó barátlakások, amelyek egyik felől a kolostorral, másik felől az országúttal, a harmadik oldalról pedig a romos templommal és egy üres telekkel voltak határosak.38 A leírás a szandzsákbég házára vonatkozó adatokkal együtt (lásd később!) csak a mai Oskola utcától a Tisza és a Roosewelt tér felé eső tömbre illik. A templomok országút melletti fekvése valószínűvé teszi, hogy ez volt az a templom, amelyben Bertrandon de la Brocquiére lovag 1433-ban járt. Ő ugyanis Szeged „egyetlen” 1 mérföld (4,45 km) hosszú utcáján a ferencesek templomában vett részt istentiszteleten.39 A templomnak maradványa nem ismert. 1332—37-ben a pápai tizedjegyzék említi először Szent Demeter és Szent György plébániai templomokat.40 Ezt a két templomot könnyen azonosíthatjuk a fejezet elején felsorolt Dóm téri és Szent György téri maradványokkal. Szegednek még 1458-ban is csak e két plébánia temploma volt, bár több kutató négyről beszél Mátyás király oklevele alapján.41 Az 1458. aug. 16-án kelt oklevél azonban világosan Szent Demeter és Szent György plébániák, valamint Szent Péter és özvegy Szent Erzsébet ispotályok templomait említi. Fontos tudnunk, hogy tizedszedési joggal csak a plébániák rendelkeztek, így az egyházi közigazgatást Szeged más részein is e két plébánia látta el. A Szent Erzsébet ispotály és templom helye bizonytalan. Az ugyancsak Szent Erzsébetnek emlegetett vártemplommal ez semmiképpen nem lehetett azonos, özvegy Szent Erzsébetnek szentelt volt, míg a vártemplomot Árpádházi Szent Erzsébet tiszteletére szenteltnek tulajdonították. Egy 1449-ben kelt okirat arról tudósít, hogy Fekete Szabó János az elhagyott Szent Erzsébet kápolnát és házat a szegények számára újjáépítette.42 Az oklevél kifejezetten kápolnát ír, tehát nagyobb templomról itt szó sem lehetett, s a szegények ispotálya a királyi várban nem állhatott. A Szent Péter ispotály templomát Alsóvárosra teszi a kutatás. Neve az 1458-as oklevélen kívüi 1497-ben bukkan fel. Szilágyi László három szegedi kőháza közül egyikről azt jegyzi meg egy oklevél, hogy a Szt. Péter templom előtt állt, s ugyanott egy mészárszéket is említ.43 Egy 1698-as keltű látképen Alsóvároson szerepel St. Peter felírás.44 Ezt a kutatók mindmáig a templomra vonatkozó feliratnak értelmezték, 38 Szeged 1983 p. 538 = Halasi-Kun, Tibor p. 16—17. s* Reizner I. k. p. 46. = Memoires = Brüsseli okmánytár. Reizner karmelitának fordítja a cordeliers szót, ami nyilvánvalóan ferences. Egyébként is franciából fordított szövege jelentősen eltér Czimer Károly közlésétől, Bálint 1959. p. 18.) Új, pontos közlése: Bertrandon de la Brocquiére lovag alföldi útleírása. Somogyi-Könyvtári műhely 1983. 4. p. 231—232. 10 Györffy 1963. p. 901 = Monumenta Vaticana I./l. 174. 41 Reizner IV. k. XXXI. p. 54. 42 Lukcsics II. k. p. 267. = Bálint 1975. p. 27. 48 Reizner I. k. p. 70 = Hazai okmánytár V. k. 388. (időponti határ lehet a Szt. Péter és a Havi Boldogasszony templom között). 44 Források 1698. 17
