Tanulmányok Csongrád megye történetéből 14. (Szeged, 1989)

Máté Zsolt: Szeged XVI. századi helyrajza

jóllehet ekkor itt már 200 éve a Havi Boldogasszony templom állott, s a St. Peter nem is a templom fölé van irva, hanem a mellette álló alacsonyabb épületek fölé. A rajz egyébként sem tartalmazza egyetlen templom nevét sem, (pedig ábrázolja a templomokat) hanem mai szóval „közintézményeket” ír fel. így a Szent Péter elnevezést ispotályként kell értelmeznünk. A Szent Péter templom már nem volt meg, de az 1497-ben említett ispotály még állhatott.

Az obszerváns ferencesek — másik nevükön ferences cseri barátok — 1444-ben jelentek meg Szegeden, s maguknak követelték a marianus ferencesek templomát, amelyró'l már fentebb szóltunk. Küzdelmük sikertelen volt, s 1452-ben45 Alsóvároson telepedtek meg. Ma is álló, Havi Boldogasszonynak szentelt templomukat korábbi falakra, feltehetően a Szent Péter templom alapfalaira építették fel. A templomot fal és temető' vette körül.46 1562-ben a ferencesrendi barátok számára a török közigazgatás igazolványt adott ki, 1545-ös hitvitára hivatkozva, hogy az „új boldogasszony háza néven ismert egyház 53 év óta a barátoknak nevezett szerzetesek keze között van”.47 Tehát vagy 1492 vagy 1509 óta,48 ez az iratból nem eldönthető'. Az új Boldogasszony név összecseng az 1546-os defter Új Boldogasszony utcájával. Az „új” név az obszerváns szerzetesek Boldogasszony templomát különböztethette meg a marianusok palánkbeli Mária templomától. Ez megerősíti fenti feltételezésünket, hogy ti. az is Boldogasszony tiszteletére volt emelve. 1459-ben Mátyás király szerdai nappal vásárjogot adott Szegednek a Szűz Mária kolostora előtt.49 Bár az oklevél ezt nem említi, valószínűleg Alsóvárosról lehet szó, mert a király ugyanitt 4 mészárszék létesítését is engedélyezi, s Szilágyi László kőházát éppen egy mészárszék mellett, a Szent Péter templommal szemben, tehát Alsóvároson találjuk 1497-ben.43 Hajói következtetünk, akkor tehát a barátok kolostora 1452—1459 között felépült és Szűz Máriáról nevezett volt. Az új templom azonban 1509-re készülhetett el.

A Felsővárosi Szt. György plébánia templom helye nem problematikus. 1686-ban romos állapotban érte meg a törökök kivonulását.50 1722-ben rögtönzött módon helyreállították.51 1859-re használhatatlan állapotba került s iskolának alakították át, 1905-ben került lebontásra.62 Körülötte temető volt, s nyilvánvalóan közelébe esett a piac, mert a XVIII. sz.-ban Templum forensa (piaci) felirattal tünteti fel Bállá Antal térképe.53

A dominikánusok Szt. Miklós konventjéhez tartott Felsőváros másik temploma a dömés Szent Miklós templom. A konventet 1318-ban alapították, 1468-ig azonban nincs újabb írásos nyoma. 1529-ben a kolostor elnéptelenedett,54 később rommá lett. 1740-ben a minoriták nem vállalták az ugyancsak romos Szent György templom újjáépítését, s helyette a dominikánus templom falaira55 építették templomukat (1754—1767), miután 1747-től kolostorukat már mellette felépítették56. A templom és a rendház ma is áll.

Itt helyes megjegyeznünk, hogy az újabb kutatás végleg tisztázta, hogy az a korábbi feltételezés, mely a bencések XI—XII. sz.-i szegedi jelenlétét éppen Felső- 14

14 Szeged 1983. p. 486.

49 Bálint 1966, p. 9. és p. 47.

47 Reizner IV. k. XC. p. 157.

48 A 48 alatt jegyzett 1497-es oklevéllel összevetve 1509 valószínűbb.

48 Reizner IV. k. XXXIII. p. 56.

40 Forrás 1686/1, Szeged 1983. p. 288—289. 24 fénykép.

41 Reizner I. k. p. 372.

42 Bálint 1959. p. 128.

48 Cs. Sebestyén 1938/1 p. 71. = Forrás 1776/1.

64 Szeged 1983. p. 481.

44 Bálint 1975. p. 22.

49 Cs. Sebestyén 1938/1 p. 80.

18