Tanulmányok Csongrád megye történetéből 14. (Szeged, 1989)
Barta László: Csongrád város jegyzője
Erkölcsét és magatartását is elsőosztályúnak minősítette az egyetem. 1834-ben abbahagyta — szándéka szerint csak félbeszakította —jogi tanulmányait. A két tanévben letett vizsgák azonban már bőségesen elegendők voltak a jegyzői álláshoz, s az ezekről szóló bizonyítványt az egyetem már 1843. március 2-án kiadta. Makay László azonban több oldalról is bizonyítani kívánta „ügyességét”. További tizenkét bizonyítványt juttatott el a vizsgálatot végző szolgabíró útján a vármegye főügyészéhez. Ezek szerint a minden kétséget kizáróan hiteles — datált, aláírt és viaszpecséttel ellátott, sőt egyes esetekben hatóságilag is hitelesített — testimóniu- mok szerint 1826-tól 1831-ig Verán György, 1834-ben Staibl József pesti polgárok, 1835—1836-ban Nasch Móric csongrádi vaskereskedő gyermekét instruálta házitanítóként. 1834—1835-ben két esztendeig Magyary Antal királyi táblai ügyvédnél folytatott joggyakorlatot. 1837 második felében Széplaki Petrichevich Horváth Lázár író írnoka volt. Mindenkitől a legkitűnőbb bizonyítványokat kapta, volt munkaadói valósággal áradoztak róla: dicsérték hozzáértését, eredményeit, pontosságát, erkölcsét. 1838 szeptemberétől 1839. február elejéig a Magyar Tudós Társaság titkári hivatalának helyettes írnoka, 1839. február 9-től 1842. november 10-ig rendes írnoka és „javítója”, azaz szövegkorrektora volt: ezt gróf Teleki József akadémiai elnök, gróf Széchenyi István másodelnök, Schedel (Toldy) Ferenc titkár és báró Jósika Miklós akadémikus hivatalosan igazolták. Szerintük Makay „kötelességeiben híven, buzgón, s a szükséges ügyességgel járt el, s magát mind értelmes szorgalmával, mind csinos és jó viseletével dicséretre méltóvá tette”. 1839. június elejétől 1841 végéig az Athenaeum segédszerkesztŐjeként dolgozott, s Bajza József szerkesztő tanúsága szerint „magát a köréhez tartozó minden rábízott dolgokban nem csak ügyes és pontosnak bizonyította, hanem erkölcsi jellemére nézve is a legdicséretesebben viselte”. Szép, tipikus értelmiségi karrier kezdő lépéseit kezdte meg. Hazatérésének okát a rendelkezésre álló források alapján legfeljebb találgatni lehet. Talán Csongrád vármegyében akart politikai karriert csinálni? Talán családi okok vezérelték? Nem tudjuk. Makay László mindenesetre annyira biztos volt megválasztásában, hogy az Akadémiánál és a Pesti Hírlapnál levő állását is felmondta, hogy hazatérjen szülővárosa jegyzői székébe. A váratlan uradalmi óvás után visszatért Pestre, visszakapta helyét a Pesti Hírlap szerkesztőségében, és Szabados Antal ügyvédet bízta meg jogi képviseletével, a vizsgálatot lebonyolító Bene Lajos szolgabíróval pedig levelek útján tartotta a kapcsolatot. Lendvay Lajos uradalmi ügyész vádja szerint Makay László akadémiai bizonyítványa hamis volt. Amikor Makay új bizonyítványokkal igazolta az első hitelességét is, már csak gyanúsnak minősítette. A Sági Mihály bíró vezetésével Makay ellen fordult csongrádi elöljárók és gazdák Tóth István volt jegyző özvegyétől megszerezték azokat a leveleket, amelyeket Makay nyolc évvel korábban, 1835-ben írt a jegyzőnek. Fiától, Tóth Sándortól szintén megkapták akkoriban atyjához írt leveleit, s ezeket kiszolgáltatták az uradalmi ügyésznek. Az özvegy és fia külön-külön is írásbeli nyilatkozatban vádolták meg Makayt. Ezeket a leveleket felolvasták az 1843. március 13-i megyei közgyűlésen is. 5 Mik voltak azok a vádak, amelyek szerint a megválasztott, de felfüggesztett jegyző „erköltsi tekintetben nem tsak gyanús, sőtt magát tetleges megrovatásokkal is bélyegzetté”? Az előtárt dokumentumok szerint Makay László 1835-ben Tünde Lászlóra 166
