Tanulmányok Csongrád megye történetéből 14. (Szeged, 1989)

Máté Zsolt: Szeged XVI. századi helyrajza

A kutatás a szegedi templomok és egyházi intézmények vonatkozásában zavarral küszködik. Konkrétan fennmaradt, ill. föld alatt rejtőzködő nyomát 5 templomnak ismerjük, helyesebben öt olyan helyszínt ismerünk, ahol többé-kevésbé bizonyítottan, a középkorban templom állott. Egy-egy helyszínen azonban több nagy építési korszak is kimutatható.

I. Vártemplom — a mai várromtól a színház felé húzódó alapfal a felszín alatt 1876-ban előkerült, és ezt akkor a vártemplommal azonosították.31

II. Szt. Demeter templom — toronymaradványa a mai Dóm téren áll.

III. Alsóvárosi Havi Boldogasszony templom — áll, helyén állhatott a korábbi Szent Péter templom.

IV. Szent György templom — alapfalai a Szent György téri ált. iskola telkén a földben rejtőznek.

V. A dominikánusok Szt. Miklós konventjének temploma — alapfalaira a felsővárosi minorita templom épült a XVIII. sz.-ban, s ma is áll.

— A Palánki Mária templom maradványa nem ismert.

Az öt fennmaradt templomos helyszínnel szemben azonban 1665-ben Evlia Cselebi török utazó azt állította: „tizenegy kisebb-nagyobb temploma van, (ti. Szegednek) de sok rombadőlt helye is megvan”.32 Állítása egybecseng honfitársának 1526-os feljegyzésével, mely szerint a Szegedin néven ismert erős vár tele van templomokkal és zárdákkal.33

1722-ben a Szeged életében oly fontos szerepet játszó kun puszták perében Karácson Péter tanú dédapjára hivatkozva vallotta, hogy „Szeged városa nagy volt és 17 templomok voltak benne”.34

Ma azonban e 17 templomnak a nyomát nem igen leljük. Szeged püspöki székhely nem volt. Kedvező földrajzi helyzete és a fontos vízi közlekedés révén azonban már az ország legelső politikai és egyházi szervezése alkalmával egy nagy vidék központja lehetett. 1199-től említik a szegedi főesperességet, amely egészen a mohácsi vészig fennállt.35

A legelső írott említés Szeged templomáról kissé bizonytalan adat. III. Honorius pápa 1218. jan. 29-i oklevelében átírja III. Béla 1193—1196 között keletkezett oklevelét, melyben a szávaszentdemeteri görög monostor XII. sz.-i birtokösszeírása szerepel. A király a jeruzsálemi bazilita monostornak adományozta a szóban forgó birtokkomplexumot : Szent Mária egyházat hajóval, falvakkal.36 Arra, hogy Szegedről van szó, a felsorolás sorrendjéből, s abból következtethetünk, hogy a többi számításba vehető helyek más egyházak kezén voltak. Ha ez a következtetés helytálló, véleményünk szerint ez az egyház Szegeden, de nem a várban állhatott, mert az a XV. sz.-ig királyi „magán”-birtok volt, amelynek javait a király nem ajándékozta el. Bizonyára a későbbi Palánk területére esett ez a templom. A Palánkban álló templomról gondolhatjuk ilyenformán, hogy Szűz Mária tiszteletére volt szentelve, rendháza talán azonos lehetett a marianus ferencesek — később konventuális minorita, vagy csak egyszerűen minorita néven szereplő rend —- 1316-ban említett házával.37 Korábban feltételezték,

31 Cs. Sebestyén 1938/1 p. 18.

33 Karácson 1904, Szeged 1983, p. 283.

33 Thúry József, II. k. p. 171—172.

34 Reizner IV. k. CC. p. 355.

35 Reizner I. k. p. 19.

36 Szeged 1983. p. 287—288. = Győrffy György: A szávaszentdemeteri görög monostor birtokösszeírása MTA II. oszt. Közi. 1952. 344—345, 359—361.

37 Szeged 1983, p. 484, Győrffy 1963. p. 901 = Codex Italicus, Anal Franciscus IV. 555.

16