Tanulmányok Csongrád megye történetéből 14. (Szeged, 1989)
Barta László: Csongrád város jegyzője
A jegyzői hivatal tehát viszonylag magas szintű képzettséget, tudást, pontos ügyvitelt és sok elfoglaltságot igényelt, és ezért cserébe jó jövedelmet és biztos megélhetést adott, társadalmi, közéleti súlya is volt. 2 A három Csongrád megyei mezőváros, Hódmezővásárhely, Szentes és Csong- rád a gr. Károlyi család birtoka volt, Szegvár községgel és számos pusztával együtt alkotta a csongrád—vásárhelyi uradalmat. Károlyi Sándor 1722—1723-ban szerezte meg. A hatalmas vásárhely-csongrádi uradalom megszületése pillanatában 118 000 kát. hold volt, az említett oppidumokon és possession kívül számos puszta (praedium) is beletartozott. Szentes 1720-ban Harruckern János György birtoka lett, az ő beiktatására 1723-ban került sor. A Károlyi-uradalom úrbéres lakosai szabad menetelő, taksás jobbágyok voltak, úrbéres szerződésekben rögzített összeggel váltották meg szolgáltatásaikat. Az 1720-as évek közepétől Károlyi Sándor megkezdte majorságainak megszervezését, és rohamosan növelte — az úrbéres községek rovására — saját kezelésben tartott birtokait, felszámolta ezeken a területeken a haszonbérleti rendszert, és bevezette a robotszolgáltatást. Megkísérelte a beavatkozást a belső önkormányzatba is — élt a bírójelölés jogával —, a lakosság ellenállása miatt azonban erről egyelőre lemondott. Úriszéke 1724-től működött, s mivel az uradalomnak pallosjoga is volt, halálbüntetést is kiszabhatott. Szegvári megerősített kastélyában, a Kurca partján, tömlöcök is voltak. Harruckern János György óriási uradalmának törzse Békés megyében volt, Szentes és a környező puszták alkották a szentesi uradalmat. A földesúr nem szervezett benne majorságot, a szolgáltatásokat és a haszonbérieteket szerződés szerint, pénzben fizették a lakosok. A 18. sz. közepéig az uradalom nem korlátozta a város önkormányzatát. Úriszékét szintén 1724-ben állította fel. A földesurak közbenjárására 1722-ben Hódmezővásárhely három, 1730-ban Szentes három, 1747-ben Csongrád négy országos vásár tartására kapott privilégiumot. Gr. Károlyi Sándor 1741-ben átengedte említett birtokait Ferenc fiának, majd az ő elhunyta (1758) után unokája, Antal örökölte a csongrád—vásárhelyi uradalmat. Ő 1771-ben halt meg. Br. Harruckern János György örököse 1742-ben fia, Ferenc lett. Neki fiúörököse nem lévén, halála (1775) után leánya, özvegy gr. Károlyi Antalné Harruckern Jozefára szállt a szentesi uradalom, amelynek várományosa fia, József gróf lett. 1802-ben, anyja halála után Károlyi József birtokba vette Szentest, és betagolta a vásárhely—-szentes—csongrádi uradalomba, amelynek kiterjedése 222 688 kát. hold lett. József gróf halála (1803) után özvegye, gr. Waldstein-Wartenbert Erzsébet felségül ment gr. Keglevich Ágostonhoz. A kiskorú Károlyi István, Lajos és György vagyonát előbb az özvegy, majd elhunyta (1813) után néhány hónapig Ágoston gróf kezelte. Az ő halála után Erzsébet grófné fivére, gr. Waldstein-Wartenberg Emmá- nuel vállalta a gróffiak gyámságát és birtokuk igazgatását. 1827-ben, miután a legfiatalabb, György is nagykorú lett, sor került a nagy birtokosztályra. Az immár felnőtt grófok a vásárhelyi—szentes—csongrádi uradalmat úgy osztották fel, hogy Csongrád és Szegvár teljes egészében István grófé lett, Hódmezővásárhelyen és Szentesen pedig osztozott Lajossal és Györggyel (a puszták és kertészségek fölsorolását és a birtokrészek számadatait — telek, hold, egyéb haszonvételek — itt mellőzzük). Mindhárom városban ispánság működött, a közös kormány Derek- egyházán székelt. 160
