Tanulmányok Csongrád megye történetéből 14. (Szeged, 1989)
Máté Zsolt: Szeged XVI. századi helyrajza
De egyszerűbb nyelvre lefordítva, tehát ha ki tudjuk mutatni, hogy pl. valamely B tömb bizonyos b.> és cx házcsoportból áll, azaz B tömb családnevei a másik jegyzék bésc utcáiban vannak nyilvántartva, akkor B tömböt b és c utcák bizonyosan határolják, vagyis b és c szomszédos utcák. Ugyanígy C tömb kapcsán c2 és eb házsor igazolja, hogy a C tömböt c és d utcák határolják. De ebből az is következik, hogy (éppen c utca miatt) B és C tömbök egymás mellett fekszenek, és c és d utca is egymással szomszédosak. Fs így tovább, a tömbök és utcák relatív egymásmellettisége rendre megállapítható. Természetesen duálisan (más oldali megközelítésben) is megfogalmazható a feladat, s ez az előzővel teljesen megegyező eredményre vezet: a = Ax b = A2uBx c = BaUQ, vagyis c utca B2 és Q házsorból tevődik össze stb. d — C2 u Dx e = D2 (ha a vagy e utca nem létezik, akkor A1 = 0;D2 = 0) Fenti megfontolások gyakorlati véghezvitele már nem jelent számunkra igazi nehézséget: Az 1548-as defter neveit tömbönkénti csoportosításban egybevetjük az 1522-es jegyzék összes nevével, s így minden egyes tömbre megállapíthatjuk, hogy a benne szereplő nevek 1522-ben mely utcában kerültek összeírásra. S ha pl. azt kapjuk, hogy A tömb nevei aésb utcákban vannak összeírva, akkor A tömb ezekkel az utcákkal határos. Ezt sorra elvégezve, rendre felrajzolhatjuk az utcáknak a tömbökkel való összefüggését s a tömbök egymásmellettiségét. Természetesen ez még nem lesz térkép, — csak modell s a gyakorlatban nem is ilyen problémamentes. A feladat a továbbiakban az így nyert összefüggések térképére vetítése lesz. Ez azonban már nem a matematika, hanem a történelem és segédtudományainak módszerével hajtható végre. Mint ahogy a következőkben látható lesz, a középkori helyrajz rekonstrukcióját történeti, építészettörténeti, műemléki, művelődéstörténeti, modern- és történeti-térképészeti adatok együttes figyelembevételével közelíthetjük meg. Figyelembe vesszük mindazt, amit a helytörténet kutatói a témával kapcsolatban egybegyűjtöttek. A fenti matematikai megfontolások azonban új szempontot és módszert jelentenek az összefüggések feltárásában. (Megjegyezzük, hogy a hódoltsági terület kutatásában — reményünk szerint — ez a módszer más települések esetében is gyümölcsöző lehet, ha két hasonló adatsor rendelkezésre áll. Oly szerencsés esetben, ahol korabeli térkép is maradt fenn, a módszer kritikája is megejthető. Bár ilyen konstellációra sok remény nincsen.)-Ar-A-Br-B;-c □ L>1-------1 ■ Da----1C-D 12