Tanulmányok Csongrád megye történetéből 14. (Szeged, 1989)

Máté Zsolt: Szeged XVI. századi helyrajza

számunkra közömbös — a jelképesen utcai névtáblák helyén, azaz a csak kontúrvonalakon helyezkednek el, döntően a hosszoldalakon.

Ha az alaphalmazt az összeírások alapján eltérő osztályozások szerint külön- külön ábrázoljuk, a következő rajzokat kapjuk:

a

1522-es dézsmajegyzék 1546-os defter

Az alaphalmaz osztályozását az első esetben a kisbetűkkel jelzett utcákkal, második esetben a nagybetűkkel jelzett tömbökkel ábrázoltuk.

Az utcák két oldalát indexszel különböztessük meg: a=a2; b=bx U b2 (olv.: bx unió b2); c=ct U c2; d=dx U d2; e=ex;

Most a két halmaz között a következő — egyszerű belátással megállapítható — összefüggéseket írhatjuk fel (4. feltétel):

A=a2 (j bj; vagyis A tömb a2 és bt

házsorból tevődik össze stb.

B = b2yc1

C=c2ud!

D=dsUei

(megj.: lehet, hogy a vagy e utca nem létezik, akkor a2 = 0; ill. ej = 0)

C

11