Tanulmányok Csongrád megye történetéből 13. (Szeged, 1988)
Farkas Csaba: A szegedi plébánia 1761. évi összeírása
Szűz, Szent János és Szent Mária Magdaléna stációja.10 Ezek a város pénzéből készültek, a kereszteket pedig részben a város költségén, részben pedig a hívek bőkezű adományaiból állították és tartották fenn. Tizenhetedszer: Szent György vértanúnak a Felsővárosban van a temploma a „B” jelű iratban felvett leltár szerint kielégítő felszereléssel. Ez a templom a régisége miatt omladozó és 1734-ben kezdett újból épülni, és a falak a saját eredeti magasságukhoz felemelve tető alatt vannak egészen a templom középső hajójáig. A többi régi része a szentéllyel együtt csak deszkázva van és részben a pénz elfogyása, részben pedig a Szent Demeter templom költséges újjáépítése, részben pedig a háború hatásaként nem tudott még felépülni. E templom oldalánál ketten laknak a piarista szerzetesek közül. Ezek intéznek minden vallási dolgot és a szentségeket a Rektor atyától való teljes függésben a lelkek nagyobb hasznára kiszolgáltatják. Kápolnák a következők : Az első, a legrégibb, amely a Szent Demeter templom mellé épült, ezt Gyümölcs- oltó Boldogasszony tiszteletére áldották meg. Ebben egykor egyházi, sőt plébániához tartozó ügyeket is intéztek, (mivel a Szent Demeter templomban őriztek már királyi gabonát és kínzóeszközöket is), most pedig vasárnapokon és ünnepnapokon a tanuló- ifjúság Boldogságos Szűz társulatának tagjai énekléssel Boldogságos Szűz — könyörgést11 tartanak, és részt vesznek a náluk déltől lenni szokott buzdító beszédeken. Szombatonként pedig a Szent Scapulare társulat tagjainak saját miséjük van az Oltári- szentség kitételével, és ilyenkor magasztos hangon imádkozzék itt a rózsafüzért. A második a Szent Rókus kápolna az Újvárosban (in Új-város)12. A harmadik a Kálvária kápolnája, a negyedik a Segítő Boldogasszony kápolnája a Palánkon, vagy másképpen Középső városban, az ötödik pedig a Szentháromság kápolnája. Ezek a kápolnák a püspöki helynökség egyetértésével épültek és misék is vannak bennük, amikor csak kérik ezt. Hasonlóképpen a Szent Rókus kápolnában is vasárnapokon és ünnepnapokon (kivéve az egyházjog által tiltottakat) a plébániatemplomtól való nagyobb távolság miatt tartják meg a misét, és a végén a lakosság számára hitoktatás van németül és magyarul felváltva. A többi közül a Szentháromság kápolna a legkisebb és egyedül olyan, amelyet egy bizonyos itteni polgár fogadalma alapján állítottak, a többi a hívek különösen a pestis idején adott bőkezű adományaiból épült és részben magánjövedelmekből, részben pedig a szentmise alkalmából összegyűjtött kegyes adományokból tartják fenn őket. A Segítő Boldogasszony kápolna ebben az évben épületének növelése céljára 200 forintot kapott, amelyet már el is helyeztek egy itteni polgárnál, akit az elhunyt adományozó pénzösszege feletti gondnokságra választottak meg. Tizennyolcadszor: A városban nincsen magán imaház. Tizenkilencedszer: A földesúr a császári-apostoli és királyi Felség. Huszadszor: A patronátusi jog Szeged szabad királyi városé, amely él is ezzel és eleget tesz a Mátyás királytól kapott, és a „C” jelű dekrétumban leírt kötelezettségeinek. Huszonegyedszer: A görögkeletieknek két templomuk van itt, a nagyobbik a Palánk város részen épült, 15 öl hosszú, körülbelül 5 és fél öl széles, jó anyagból készült. Ennek tornyát égetett téglából kívánják építeni. A másik, kisebb, egy kápolna nagyságú és a Felsővárosban található. Hogy kik építették ezeket, nem ismeretes, de azt az egyet tudni, hogy a török Magyarországról való kiűzése előtt leginkább ezeken a részeken tartottak szabad saját vallásgyakorlatot. 10 Stációja, azaz szobra. 11 Könyörgésen litániát kell érteni (lenni szokott helyett: kezdődő). 12 A mai Rókus elődje az Újváros. 8
