Tanulmányok Csongrád megye történetéből 13. (Szeged, 1988)
Farkas Csaba: A szegedi plébánia 1761. évi összeírása
A lakosságról Először: Ebben a városban katolikusok élnek és bizonyos számú görögkeleti. Igen erős az orthodox egyház. Ez a város fogadalomból nem engedélyezi, hogy ide zsidó és protestáns telepesek beköltözzenek, s ha nem katolikus mesteremberek jönnek is, ezek, ahogy ez lenni szokott legtöbbször, különösen ha itt házasságot kötnek, felveszik a római hitet. A városon kívül vagy belül, vagy a tanyákon élő, s e plébániához tartozó katolikusok között 9000 felnőtt, és közel 500, a hitvallást befogadó gyerek van. A görögkeletiek háromszázan vannak. Másodszor: A városban magyarul, németül és dalmátul beszélnek, s költöztek már be szláv, leginkább szerb családok is. Ezek között a magyar nyelv a legerősebb. Mivelhogy Palánkon, vagy másképpen Középső városrészben németek és dalmátok élnek leginkább, ezért a Szent Demeter templomban vasárnaponként németül és dalmátul, ünnepnapokon pedig csak németül hangzik el a szentbeszéd, magyarul pedig a jeles ünnepeken, amikor a lakosság legnagyobb része a palánki városrészben szokott összejönni. Felsővárosban a Szent György mártír templomában minden vasárnap és ünnepen hallható magyar szentbeszéd. A Szent Demeter templomban tartott vasárnaponkénti hitoktatások felváltva németül és magyarul hangzanak el, ez a hitoktatás a Felsővárosban mindig magyar nyelvű. Az Alsóvárosban is, hogyha az időjárás megengedi, néha a szabad ég alatt tartanak hitoktatásokat, amiknek a megtartását azonban az időjárás megváltozása gyakran nem engedi meg, s mivelhogy ott eddig nem készült semmiféle menedékhely, sem valamilyen kápolna, ezért a magisztrátus arra gondol, hogy ott és most valamiféle nyugvóhelyet létesít és így a hitoktatókat, a hallgatókat az ég minden mostohasága13 ellen megvédje. Harmadszor: Mivel a város a protestáns telepesek beköltözését nem engedi meg, csak ritkán fordul elő, hogy ezeket áttérítik, mindazonáltal az elmúlt hat évben a római szentséget és a katolikus hitet felvett 45 embernek a neve a „D” jelű iratban van felsorolva. Negyedszer: Nem található itt semmiféle hitehagyott, sem pedig olyan szülött, aki hitehagyott szülőktől származott volna. Ötödször: A katolikusok az elrendelt egyházi ünnepeket megtartják, és a görög- keletiek is tartják magukat az eddig kiadott királyi rendeletekhez. Hatodszor: A lakosok a szentségek iránt jóindulatúak, a templom látogatásában, a szentbeszédek hallgatásában, a hitoktatásokban a körmenetekben és egyéb kegyességekben lelkiismeretesek, a böjt megtartásában és a hústól való megtartóztatásban buzgóak, az ezeket elhanyagolok fenyítésben részesülnek, ehhez nem hiányzik a városi magisztrátus segítsége sem. A plébánia lelkészét, és az ő többi segédlelkészét is tisztelik. A plébánosról Először: Ezt az exempt plébániát a kegyes tanítórendi atyák irányítják, úgy, hogy ennek a kollégiumnak a rektora egyben a plébános is. A jelenlegi rektor Rátay Egyed, a Szentháromságról elnevezett atya, aki 45 éves végzett theológus és 6 évig tanított theológiát és dogmatikát. Ami a lelkek gondozását illeti az az, hogy az erdélyi besztercei plébánia adminisztrátora volt három évig és Szegeden már második éve vezeti a plébániát. Jártas a német és a magyar nyelvben, és majdnem ugyanúgy valamit szláv nyelven is tud. ls Ég, azaz időjárás. 9
