Tanulmányok Csongrád megye történetéből 13. (Szeged, 1988)
Kruzslicz István: Csongrád város mezőgazdasága és lakosainak helyzete II. József kataszteri földmérése tükrében
Belterület Az első szakaszban, amely a város belterületét foglalja magában név szerint és a házszám feltüntetésével szerepel mindenki, aki a városban belső telekkel, házzal rendelkezett. Az udvarok területét pontosan felmérték, és mivel a porták megengedett nagysága 800 négyszögöl volt, az ennél kisebb háztelket a külső szántók területéből pótolták. A 800 négyszögölnél nagyobb részt mint adó alá eső területet mutatták ki, és hozamát szénában kifejezve a rét rubrikában tüntették fel. A belső porták átlagos nagysága 2—300 négyszögöl volt, igen kevés a 800 négyszögölnél nagyobb belső fundus, az is inkább a földesúr és az egyház birtokát képezte. A kerteknél még nem véglegesen tisztázott, milyen szempont szerint történt felmérésük. Kecskeméten a 800 négyszögölön aluli kert adómentessége miatt nem is került felmérésre.37 A csongrádi felmérésben 380 házikert szerepel 65—75 négyszögöles átlagos nagysággal. (nem számítottuk bele a nem házikertként felvett vizes területeket, a szárazmalmokat stb., melyeket a felmérésben házikerteket illető sorszámmal jelöltek.) A bevallási könyv bevezetőjében leírtak szerint a populáris conscriptioban (népesség összeírásban — K. I.) 841 házat írtak össze a város belterületén. A kateszteri felmérésben viszont 837 számozott épület szerepel, van ezenkívül öt olyan épület is, melynek számozása 1000-en felüli, ezzel együtt 842 a számozott épületek száma. Szerepel azonban még a belterületen „sine N°” (szám nélkül — K. /.) jelzéssel 28 porta, melyeknek nagyságát pontosan felmérték. Kérdés, hogy ezeken a portákon volt-e épület, vagy csak üres telkeket jelöltek. Ha épület állt rajtuk, akkor miért nem számozták meg, mint a többit? Lehetséges, hogy ezeken a portákon a nép- számlálás után épültek házak, így a népszámláláskor nem is kaphattak számot, ezért jelölték ezeket a kataszteri felmérés alkalmával „sine N°” jelzéssel. Ha ezt a feltételezést elfogadjuk, akkor 870 a belterületi házak száma. Ebből le kell vonni azt a 4 házat, amely a Tiszába omlott, így 866 épületet kapunk. A városhoz tartozott 2 temető, 19 vízi és 2 szárazmalom, 1 szénás és 1 nádas kerített kert, vermek, 1 salétromfőzőhely, 1 a Tiszánál szálfákat kirakó hely (Portus), 1 vásárállás és 1 libalegelő. A város és a Tisza között elterülő Bökény nevű vízállásos terület a folyó áradásai következtében nem volt hasznosítható. Ezeket a felmért területeket nem számították be a termőterületek összesítésébe. A földesúrnak háza, mészárszéke, serháza, több vendégfogadója (Fehér Ló, Szarvas) volt a városban. A középületeket a városháza, az iskola, a templom, a parókia jelentették. Ha a porták nagyságát vizsgáljuk, a következő százalékos arányok állapíthatók meg: a felmért portáknak mintegy 10%-a 50—100 négyszögöles, 45%-a 100—200, 42%-a 300—500 és csak 3%-a 500 négyszögöl feletti. A város külső határa A II. József féle népszámláláskor 1784/87-ben Csongrádon 1250 házat jegyeztek fel.38 Ebbe a számba a külterületen lévő épületeket is bele kell érteni. A város határában háromféle épületet mértek fel. A legnagyobb mennyiségben szállásokat találtak. 37 Fördös: i. m.: 29. 38 Az első magyarországi népszámlálás (1784—1787) KSH. Bp. 1960. (Szerk: Dányi Dezső és Dávid Zoltán) 24—25. 28
