Tanulmányok Csongrád megye történetéből 13. (Szeged, 1988)
Kruzslicz István: Csongrád város mezőgazdasága és lakosainak helyzete II. József kataszteri földmérése tükrében
Ezek a szállások többnyire aklokat, istállókat, szénázóhelyeket, szérűt, de lakható épületet is jelentettek, ahol a béres vagy gazda huzamosabb ideig kint tartózkodhatott. A másik típusú épület az ún. kertészház, melyben az ott éló' kertész lakott családtagjaival együtt. Ezek a házak a kertésztelepeken (Fehér tó, Csany) épültek. A kerti épületek száma a legkevesebb, de ezeket nem is tekinthetjük lakóépületeknek, többnyire a szőlőben emelt kunyhók voltak, ahol a szőlőműveléssel kapcsolatos eszközöket tartották a szőlőbirtokosok. A szállásoknál és kertészházaknál is kétféle jelzést használtak, egyrészt számmal látták el, másrészt „sine N°” jelzéssel jelölték a felmért háztelket. Az eljárás hasonló lehetett a belterület esetében elmondottakhoz. Összesen 318 szállást jelöltek, ebből számozott 204 és számnélküli 114. A kertészházak száma 202, melyből számozott 153, számozatlan 49. A 24 szőlőbeli épületet nem számoltuk a lakóépületekhez. A kataszteri felmérésben felmért leülés belterületi házak illetve szállástelkek száma összesen 1386. Ez 136-tal több annál, mint amennyi a népszámlálásban szerepel. A külterületen a szántóföldek, kaszálók, legelők, szőlők, gyümölcsösök, veteményesek, kenderföldek, legelők és erdők mellett összeírták a vízállásos területek — erek, tavak, utak — kiterjedését is. A hasznavehetetlen területeket felmérték ugyan, de nem számították be a hasznos területek összesítésébe. A határ összes felmért hasznos területe 43 616 hold 1107 négyszögöl. A Tési Szántó nélkül, melyet külön mértek fel, marad összesen 41 578 hold 1062 4-négyszögöl. Ebből a földesúré 12 285négyszögöl, a községé 29 293 hold 20 \ négyszögöl. Szállásföldek, gabonatermő szántók Csongrád határában a Gede halom, Kónya halom és a Kis Soós Tó nevű szakaszokban mérték fel a szántóföldek legnagyobb részét. A gabonatermő szántók és a hozzájuk tartozó kaszálók összesítésben kimutatott területe 18 417 hold 1164- négyszögöl. Ebből a felmérés szerint a jobbágyok úrbéres szántóként 13 085 hold 1275-f négyszögölet, a földesúr és az árendások 5331 hold 441 négyszögölet hasznosítottak. (A felmérésben mindenütt 1600 négyszögöles holdat kell érteni.) A főösszesítésben kimutattak még 424 hold 571 négyszögöl szántót, amelyet a Tési „compossessorok” (közbirtokosok — K. /.) használtak. Ez a terület nem szerepel a fenti kimutatásban. Eredetileg nagyobb volt az úrbéres szántók és kisebb a földesúri szántók területe, azonban — mint a későbbi elemzésekből kiderül — a földesúr a volt úrbéres telkek egy részét árendásoknak adta ki bérbe, így azokat a földesúr földjéhez tartozóként mérték fel. A felmérés során a szállásföld területéből levonták a hasznavehetetlen területeket, ha volt szállás, akkor annak területét az udvarral együtt, s amennyiben a belső fundus nem érte el a 800 négyszögölet, akkor levonták az annak kiegészítésére szolgáló területet is. Ezután került sor a tisztán termőföldként hasznosított terület felmérésére. Konkrét példán bemutatva: az 539/27. top. számon felmért Bíró József csanyi kertész földesúrtól árendált szállás földjén két szállást is feltüntettek (N° 1017 és 1018 sz.). Az épületekre, az akolra és a szérűre 800 négyszögölet mértek fel, melyet levontak az árendás szántóterületéből, ugyan így a szállásföldön keresztül vezető Körösi útra levontak 1680 négyszögölet, dohányföldjére levontak 7391 négyszögölet, ezután került sor a levonások után maradt 53 hold 360 -f- négyszögöl szántó terméshozamának megállapítására. A II—V. szakaszokban fekvő szántók terméshozamait az alábbi táblázatban összesítettük. A táblázat kimutatja, hogy a föld az elvetett mag hányszorosát hozta a parcellák száma szerinti megoszlásban: 29
