Tanulmányok Csongrád megye történetéből 13. (Szeged, 1988)
Kruzslicz István: Csongrád város mezőgazdasága és lakosainak helyzete II. József kataszteri földmérése tükrében
Alpárról származó dirigens, valamint a szentesi bíró, a szegvári és mindszenti jegyző', a baksi és tési kertészbíró. A föld gyengébb minőségének jelezéséré a következő kifejezéseket használták: sovány, szélhordta homok, heves, buckás, halmos, partos, székes, vizes, vízállásos, lapályos. Jóminőségűek közé sorolták a feketehomok földeket. A bevallott és becsült termés felemelését illetve leszállítását minden esetben megindokolták, és változtatás esetén odaírták, hogy a birtokos „reá állott”. Ha a földet jóminőségűnek és a bevallott termést ehhez képest kevésnek ítélték, akkor megemelték, ha ellenben a bevallás a szokásosnál kevesebb termést mutatott, de ez indokolt volt, akkor mellé írták, hogy a föld sovány homokos, vagy egy része szikes, és meghagyták az eredetileg bevallott termésmennyiséget. A dohányföldek és a szőlők ellenőrzésére 1787. okt. 13. és 14. között került sor, majd az ellenőrzést a kaszálók és legelők esetében is elvégezték.28 A földesúr kaszálójában pl. a holdankénti 8 q-ról 10 q-ra történő emelést a következőképp indokolták: „... Controler 2 mázsával föllyebb regulázta és az Uraság reá állott.” A VII. szakaszban a „Középszerű Legelő” 3 és félszeres szénahozama „heves és sovány homok voltára nézve a Controleria által annyiban is hagyattatott.” AIII. szakasz (Gede halom) allódiális földjéről a kövekezőket jegyezték fel: „fekete homok voltára nézve az egész Terrénumhoz (területhez — K. I.) képest legjobb szállási szántóföld.” Itt a búza és a rozs 5-szörös, az árpa 5 és félszeres, a zab 5-szörös terméshozammal került be a könyvbe, míg a szénahozamot holdanként 18 mázsában határozták meg. A III.—V. szakaszokban lévő allódiális földek mindenütt a legjobb minőségűek voltak. 1788. január 31-én Szegeden kelt levelében írta Horváth József az alkomissiótól: „Minthogy immár mind az Geometrica, mind pedig Mechanica Dimensionak (Felmérésnek — K. /.), úgy nem különben az Termés felvallásának nagyobb rész szerint vége vagyon — tehát hogy ezen Allcomissio magát az munkának igaz, valóságos végben vitele eránt bizonyossá tehesse minden Helységnek és Dirigens uraknak pa- rancsoltatik, hogy azonnal a templom előtt, a hol a nép legjobban összve szokott gyülekezni, minden birtokosnak tudtára adni el ne mulassák, hogy azok akik már az Fassiot megtették, mind azon által vagy felejdékenységből, vagy más okbul valla- melyik darab fölgyükrül nem fateáltak (vallottak — K. /.) volna, azt 8 napok alatt bé jelenteni a Fölséges parantsolatok szerint el nem mulassák, annak ki azt bejelenti azonnal által fog adódni.” Egyben felhívta a dirigenseket, hogy a bárhol kimaradt földekre „élesen vigyázzanak”, és a hibákat javítsák ki, nehogy kemény büntetést kelljen szenvedniük. A levélrészlet szerint tehát 1788 elejére a helységekben a felmérések befejeződtek, sőt a termésbecslések is nagyobbrészt megtörténtek.29 1788. április 29-én Tormássy Antal biztos egy Makóról írt körlevelében szólította fel a helységek manipulánsait (altisztjeit) a következők jelentésére: 1. Hány hold a helység határa? 2. Ezekből hány holdat mértek fel? 3. Hány hold az egész határban lévő kaszáló? 4. Mekkora a lélekszám helységenként? Az alkomissió 25 Ft pénzbüntetést helyezett kilátásba, ha a jelentések késnének, vagy a tisztek elmulasztanák beküldését.30 Egy hónap határidőt szabtak ki arra, hogy a kormányzó tisztek és altisztek elmenjenek a szomszédos helységekbe, vagy akár 28 Uo.: Csongrád Controleria Könyve a szántókról és a szőlőkről. 29 Uo.: Currentális levél:JN° 1543. 39 Uo.: Currentális levél:JV° 60—61. 25
