Tanulmányok Csongrád megye történetéből 13. (Szeged, 1988)
Kruzslicz István: Csongrád város mezőgazdasága és lakosainak helyzete II. József kataszteri földmérése tükrében
távolabbi helységekbe is, abból a célból, hogy megvizsgálják az ott készült bevallásokat és összevessék a saját bevallási könyvükkel, figyelembe véve a terület minőségét. Ha a vizsgálat során olyan eltérést tapasztalnának, amely a „király akarata és az igazság ellen van”, jegyezzék fel és adják be az alkomissiónak.31 1788. június 29-én az al- komissió a jegyzőket és kormányzó tiszteket a mérést illető aktákkal együtt Gyulára hívta össze.32 1788. július 6-án elrendelték a három egyesült vármegye (Békés—Csanád— Csongrád) végső revízióját, mely alkalommal a birtokosoknak minden darab földjét karókkal kellett egymástól elkülöníteni. A birtokosok földjeit választott személyek mérték ki és mind a négy végébe karót vertek. A karókra a birtokosoknak kellett vigyázni mindaddig, amíg a végső revíziót el nem végezték.33 A földmérés tehát 1788 végére befejeződött. Ekkorra már a legtöbb helységben elkészültek az egyéni lapok is, melyeken külön-külön szerepelt minden földes gazda az általa használt földek nagysága és terméshozama feltüntetésével. Az egyéni lapokba a bevallások alapján írták be az adatokat. Makón pl. az egyéni lapok 1789 nyarán készültek el.34 A munkák előrehaladottságára való tekintettel minden bizonnyal 1790. január 28-a előtt, tehát a rendeletek visszavonását megelőzően az egyesült megyék területén a munkálatokat befejezték. Az 1786-ban elkezdett földmérés végső célja az új adókivetési rendszer bevezetése volt. 1787. február 22-én a császár még úgy nyilatkozott, hogy az összeírást az év . októberéig be kell fejezni, és hozzá kell fogni „az egyenlő adó kivetésének üdvös és méltó munkájához”. Az örökös tartományokban 1789. február 10-én került sor az általános földadó kihirdetésére. Lombardiára, Belgiumra, Magyarországra ez nem volt érvényes. A Magyarországon 1789. nov. 1-re tervezett kihirdetésre és a rendelet megvalósítására sohasem került sor. Az uralkodó — a gyakorlati előkészítés végett — egy évvel elhalasztotta a határidőt, nem is sejtette, hogy közeli halála megakadályozza elképzeléseinek valóra váltását. Az adókiegyenlítésre, a társadalmi kiváltságok korlátozására és a parasztság védelmére tett erőfeszítései így is nagyjelentőségűek voltak.35 A felmérések során keletkezett iratokból Csongrádra vonatkozóan fennmaradt a letisztázott bevallási (fassios) könyv, az ellenőrzések könyve (controleria), mely a szántóföldek és a szőlők felülvizsgálata alkalmával készült, a négy fő gabonafajta vetésének kimutatása, a dohány és kender parifikációjának kimutatása (extractus), a dohány tabella és a halászó tabella.36 Nem maradtak fenn viszont az egyéni lapok, melyek a legjobban hasznosíthatók lettek volna a vagyoni differenciálódás és rétegződés kimutatására. A bevallási könyvből történő kigyűjtéssel azonban ezek pótolhatók voltak. 31 Uo.: Currentális levél :JVs 62. 38 Uo.: Currentális levél1786, 1807. 33 Uo.: Currentális levél :N° 1859. 34 CsmL Makói f. A II. József féle kataszteri felmérés iratai, Individuális lapok. 35 Ifj. Barta János: Kétszázéves II. József türelmi rendelete. Történelmi füzetek. Bp. 1981. 22—23. 35. 36 KcsL P 1510. A II. József kataszteri felmérés iratai. Csongrád város fassios könyve és a 38. cs.-ban található mellékletek. 26
