Tanulmányok Csongrád megye történetéből 13. (Szeged, 1988)
Dóka Klára: A dél-alföldi iparosság struktúraváltása a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet korában (1828–1870)
XXXVII. TÁBLÁZAT Állatsűrűség 1870 (db/km2)79 Állatfajta Arad megye Bács megye Békés megye Ló 9 14 17 Szarvasmarha 16 12 13 Juh 25 61 67 Állatfajta Csanád megye Csongrád megye Temes megye Ló 19 12 15 Szarvasmarha 16 14 17 Juh 40 77 32 Állatfajta Torontál megye Országosan Ló 21 7 Szarvasmarha 16 16 Juh 52 53 takács mesterség hanyatlása a juhtenyésztés felszámolására vezethető vissza. Bács, Békés, Csongrád megye állattartása ugyanakkor lehetőséget biztosított a hagyományos falusi, mezővárosi iparűzésre. E lehetőséget ■— mint láttuk — Bács megyében az 1850-es, 1860-as években nem használták ki, mivel a gabonatermelés elvonta a munkaerőt. Ami a falusi és mezővárosi iparűzés társadalmi feltételeit illeti, azok az állat- tenyésztő megyékben valóban jobbak voltak. A népességi adatok igazolják, hogy 1828—1857 között a lakosság száma itt jobban növekedett, sőt maga a külterjes állattartás kevesebb munkaerőt kívánt a földművelésnél, még a nem túl munkaigényes gabonatermelés esetén is. A jobbágyfelszabadítást követően — mint közismert — a falusi lakosság egy része elhagyta szülőhelyét, és kereset után nézett. Kis részüket lekötötte az eddig tárgyalt iparűzés, más részük a középítkezéseken keresett munkát, (vasútépítésnél, vízszabályozásnál), harmadik részük pedig a fokozatosan erősödő gyárak szolgálatába szegődött. A tőkeszegénység és a megfelelő koncentráció hiánya miatt a falusi iparűző réteg nem vált a gyáripar tartalékává. A vizsgált területen is a polgári forradalom után az első gyárak Temes megyében alakultak, ahol a falusi iparűzésnek ekkor már nem volt hagyománya. A gyáripar fejlődése — az országos viszonyoknak megfelelően — Temes megyében is a vasipar és élelmiszeripar területén kezdődött, ahol a vállalkozók egyelőre nem igényelték a szakképzett munkaerőt. Temesvárott 1856-ban 25 nagyipari telep volt: egy téglagyár, két mezőgazdasági gépgyár, amelyek közül az egyik 60 munkást foglalkoztatott, két dohánygyár 297 illetve 254 munkással, egy sztearingyár 50 munkással, szappan, gyertya, parfümgyár, öt bőrgyár, három nyomda összesen 70 munkással stb.79 80 A budapesti kereskedelmi és iparkamarához tartozó Bács, Csongrád, Csanád megyében 1870-ben készült a gyáriparról összeírás, amelynek adatait a statisztikai hivatal szempontjai szerint is csoportosíthatjuk. (I. XXXVIII. táblázat!) 79 A magyar korona országaiban (1870-es népszámlálás) i. m. 80 Jahresbericht ... i. m. 96. 244
